Oldal 241 [241]
OCR
240 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN tumok, vélemények beszerzése, majd a létesítési dokumentumnak a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervhez benyújtása olyan oktatásigazgatási feladat, amely álláspontom szerint egyértelműen kancellári felelősség. A ,két terület" együttműködésének szükségessége azonban itt is nyilvánvaló, akezdeményezés megalapozottságának indokolása, azaz akezdeményezés szakmai tartalma tekintetében mind annak minősége, mind annak határidőre történő elkészítése rektori felelősségi körbe tartozik, különösen ha az Nftv. azon szabályára utalunk, amely a rektorhoz telepíti az intézmény működési engedélyének módosításához, illetve a képzések indításához szükséges jogszabályban meghatározott intézkedések kiadmányozásáért való felelősséget." Összességében tehát annak ellenére, hogy a kancellár szakmai feladatait meghatározó szabályok egyértelműbb és kézzelfoghatóbb hatáskört alapoznak meg, azok a felelősség vizsgálatához mégsem maradéktalanul elegendőek, éppen azoknak a rektori hatáskörrel való már vázolt átfedései, illetve a két vezető közötti hatáskör-elhatárolás nehézségei miatt. 276 Képr. 3. §. A felsőoktatási képesítési jegyzék képzési területenként tartalmazza azokat az alapképzési és mesterképzési szakokat, valamint felsőoktatási szakképzéseket, melyeken szakképzettséget lehet szerezni. A szakokon, felsőoktatási szakképzéseken szerezhető szakképzettségek a Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szintjeire besorolt képesítések, megfeleltetve az Európai Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: EKKR) szintjeivel. A munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosító szakképzettség tanulási eredményeit, alapképzésben és mesterképzésben a végzettségi szint és a szakképzettség, felsőoktatási szakképzésben a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményeit — a tudás, a képesség, az attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzőinek az MKKR szintleírásával összevethetően — az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet, a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet határozza meg [Képr. 2. § (1) bek.]. Az idézett jogszabályhely egyaránt hivatkozik a 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletre és a 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendeletre, amelyeket noha hatályon kívül helyezett a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 8/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 2016. augusztus 13. napjával, de annak 9. § szerint a legkésőbb 2016/2017-es tanévben megkezdett tanulmányokat — folyamatos képzésben — végzőkre az említett rendeletek szerinti képzési és kimeneti követelményeket, valamint a felsőoktatási intézménynek a tanulmányai megkezdésekor hatályos tanulmányi és vizsgaszabályzatában és tantervében meghatározottak szerinti követelményeket kell alkalmazni, továbbá a 2016/2017-es tanévben, illetve a rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett és oklevél kiadásával le nem zárt, felsőoktatási szakképzésben, alap-, illetve mesterképzésben folytatott tanulmányokra tekintettel meghatározott idegennyelvi követelmény -— feltéve, hogy az a (volt) hallgató számára kedvezőbb - e rendelet alapján is teljesíthető.
