Oldal 237 [237]
OCR
236 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN információs rendszer számára szolgáltatott adatokkal. A normatív támogatás jogosultságára és mértékére vonatkozóan az éves költségvetési beszámolóban kellett elsz4molniuk.*” Az ezzel kapcsolatos felelősség, azaz a döntéselőkészítés, tervezés, adatszolgáltatás, beszámolás egyértelműen a kancellárt terhelte. Az új jogszabály hatályba lépése sem sokat változtatott a vitatott helyzeten. Egyrészt azért, mert lényegében rendkívül leegyszerűsített módon a három félévre meghatározott jogosult hallgatói létszámnak és a megfelelő félévben hozzájuk tartozó éves, szakonként megállapított alaptámogatásnak a súlyozott szorzatösszegéből állapítja meg az intézményi alaptámogatást, amelynek összegétől plusz-mínusz tíz százalékos eltérítési lehetőséget biztosít a kormány számára. A tudományos tevékenység támogatásáról, finanszírozásáról a rendelet nem szól. A fentiekben jelzett túlzottan tág keretek tehát a hatályos jogszabállyal lényegében — legalábbis az utóbbi terület vonatkozásában — intézményesültek. Az adatszolgáltatásért és beszámolásért való kancellári felelősség pedig érdemben nem módosult, noha a szabályozás a korábbihoz képest sokkal szűkszavúbb és inkább az Nftv. általános hatásköri szabályain alapul. A felsőoktatási intézmények esetében egyébként is nehézséget okoz a költségvetési és az intézmény működését alapvetően meghatározó ún. akadémiai év közötti eltérés, különösen a bevételtervezésnél, hiszen a tárgyévi bevételt jelentősen meghatározza a szeptemberben beiratkozó önköltséges hallgatók száma, amelyekről a tervezési időszakban (előző év utolsó negyedéve, tárgyév eleje) érdemi információ nem áll rendelkezésre. Ráadásul a költségvetési szervek esetében további problémát okoz az időtényező, azaz a költségvetés végrehajtása és tervezése egyidejűsége, valamint a keretszámok fejezet részéről történő megadásának késedelmes időpontja." Az, hogy az Nftv. az állami felsőoktatási intézmények esetében a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás elveit és feltételrendszerét meghatározó jogszabályokat rendeli irányadónak, azt jelenti, hogy e szervezetek vezetőit is terhelik e vagyonelem e minőségéből adódó kötelezettségek, azaz a felelős módon, rendeltetésszerűen folyatott gazdálkodás követelménye is.?" A szakirodalom is rámutat, hogy a költségvetési szervek feladatellátáshoz biztosított számosságában és értékében is jelentős vagyonnal való gazdálkodás fokozott felelősséget vet fel.”°® A vagyongazdálkodás felöleli a rendeltetésszerű használatot, üzemeltetést, állagmegóvást, hasznosítást és a nyilvántartás és ellenőrzés feladatkörét is."? Ez a feladat közfeladatként meghatározott, amely alkalmas arra, hogy a vele kapcsolatos rendelkezés terjedelme szűken és tágan is értelmezhető legyen, azaz utóbbi esetben 255 Finanszírozási r.1. 9. § (3)—(4) bek. 256 Szamké Jézsefné: im. 59-60. #7 Nvtv. 7. $ (1)—(2) bek. 358 Szamkó Józsefné: i.m. 108. 9 Vigväri Andräs: Közpenzügyeink, Budapest, KJK-KERSZÖV, 2005, 194.
