Oldal 236 [236]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 235 gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa."! Ugyanakkor a szakmai felelősség része az is, hogy az intézmény hatékonyan, szabályszerűen és racionálisan gazdálkodjon. E két, bizonyos mértékig ellentmondó követelmény teljesítését sokáig nem támogatta a költségvetés és beszámolás ágazatspecifikus szabályozása, lévén, hogy a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Finanszírozási r.1.) — bár a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának új alapokra helyezése a kormány prioritásai közé tartozott — még az Ftv.2. hatálya alatt született, és csak 2016. december 2. napján lépett hatályba a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról szóló 389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Finanszírozási r.2.), amely alapján a költségvetési támogatást azonban első alkalommal a 2017/2018-as tanévre vonatkozóan kellett megállapítani.?? Ez egyrészt jól példázza, hogy csak közel öt évvel az Nftv. elfogadása után sikerült az új — és azóta már épp a gazdálkodás tekintetében többször módosult — törvényhez igazodó szabályozást alkotni, másrészt azt is jelentettei, hogy hat és fél éven keresztül egy teljesen más szisztémán alapuló finanszírozási elvrendszer volt hatályban." Következésképpen a törvény és a rendelet egymással nem állt, mert nem is állhatott összhangban, a Kormány lényegében vagy végrehajtási szabályok nélkül (azaz teljesen szabad kézzel), vagy a törvényi rendelkezésekkel ellentétes rendszerben biztosította a felsőoktatás finanszírozását. Ezt még bonyolította, hogy a jogszabály konkrét egyszemélyi felelős vezetőt sem határozott meg, így a jogalkalmazó az Nftv.-vel együtt olvasva tudta azonosítani a belső elosztás és tervezés eljárásrendjében felelős személyt. A korábbi szabályozás hatálya alatt fokozta a kancellári felelősséget, hogy a rendelet kimondta, hogy az abban részletezett jogcímek szerint megállapított költségvetési támogatás összegével az intézmények a vonatkozó jogszabályok keretei között önállóan rendelkeznek." Ahhoz pedig, hogy a részükre biztosított költségvetési támogatás felhasználásáról belső szabályozással döntsenek, az ehhez szükséges megfelelő tervezés és előkészítés nélkülözhetetlen volt. Ennek egyik eleme, hogy azokat a mutatókat (a költségvetési évre vonatkozó, államilag támogatott hallgatói létszám és a rendeletben foglalt egyéb mutatók), amelyek alapján a normatív támogatásra jogosulttá váltak, közölni kellett a fejezetet irányító szervvel, méghozzá oly módon, hogy az azokra vonatkozó adatok megfeleltethetők legyenek a felsőoktatási #1 Nftv. 13/A. § (2) bek. c) pont. 52 Finanszírozási r.2. 11. § 73 Keczer Gabriella: Variációk egy témára — az állami kontroll eszközei a felsőoktatásban, in: Kováts Gergely (szerk.): A kancellári rendszer bevezetése a magyar felsőoktatásban. Tapasztalatok és várakozások, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja, 2016, 71. 58 Finanszírozási r.1. 9. § (1) bek.
