Oldal 231 [231]
OCR
230 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Ehhez elsőként azt szükséges eldönteni, hogy a gazdálkodás körében a kancelláron a költségvetési szerv vezetőjét vagy a gazdasági vezetőt terhelő kötelezettségek teljesülését szükséges-e számonkérni. Az Áht. költségvetési szerv vezetőjének hatáskörét megállapító rendelkezése? — összevetve az állami intézmények kettős (rektori-kancellári vezetési szervezetével) — felveti azt a kérdést, hogy a költségvetési szerv mely vezetője, a rektor vagy a kancellár lesz az Áht. e szakaszában előírtakért a felelős. A már említettek szerint az Nftv. a rektort jelöli meg az intézmény egyszemélyi vezetőjeként és képviselőjeként azzal, hogy a működtetésre irányuló hatáskörében eljárva vezető és képviselő a kancellár is.?? Ugyanakkor az Áht. fordulata, amely a közfeladatok ellátásáért és a jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért való felelősséget foglalja magában, elsődlegesen a rektor hatáskörére utal, hiszen a felsőoktatási intézmény feladata az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység mint alaptevékenység folytatása, s ezzel áll összhangban az a rektori felelősségi kör, amely az Nftv.-ben a felsőoktatási intézmény alaptevékenységnek megfelelő működéséért áll fenn." Ebből következően, noha a működtetés, azaz az alaptevékenység ellátásának biztosítása az Nftv. szerint a kancellár felelőssége, az állami felsőoktatási intézmény költségvetési szervként való feladatellátásáért a rektort terhelné a felelősség. Mindezt úgy, hogy a rektornak érdemi ráhatása — és munkajogi eszköze — a kancellár tevékenységére nincs. Álláspontom szerint ez nyilvánvalóan nincs összhangban a jogalkotói szándékkal. Az Nftv. a kancellári jogintézmény bevezetését követő újabb módosítása feltehetően arra irányult, vagy legalábbis arra kellett volna irányulnia, hogy a kancellár költségvetési szervi vezetői mivolta megalapozott legyen."! Ezt az értelmezést támasztja alá, hogy bár az Áht. szintén a költségvetési szerv vezetője számára írja és — nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit (Vhr. 34. § (1)—(3) bek.]; a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. ( VI. 9.) Korm. rendelet által előírt, a felsőoktatási szakképzés és szakképzettség, alapképzési és mesterképzési szak és szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe való felvételével összefüggő oktatásigazgatási feladatok ellátása úgyszintén kancellári felelősség [2. § (1) bek.]. Aht. 10. § (1) bek. Nftv. 13. § (1) bek. A képviseleti kettőségnél is tetten érhetők a német minta adaptálásával, 22. œ 22. 3 illetve annak sikerességével kapcsolatos kétségek. Ahogy az említett hazai szabályozásban sem egyértelmű, úgy például Eszak-Rajna- Vesztfäliäban is peres eljárásig jutó vita keletkezett abból, hogy a kancellár az intézmény képviseleti hatáskörében önállóan, vagy a törvény által ugyan, de a rektortól átruházott hatáskörben jár-e el. (Horst, Johannes: i.m. 243—249.) 30 Nftv. 13. § (2) bek. #1 Az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvény általános indokolása erre nem tér ki, a részletes indokolás pedig csak a rektori hatáskör — kancellári hatáskörrel szembeni — meghatározásának szükségességével indokolja a módosítást.
