OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 229 különbség, hogy míg a német szakirodalom szerint a jogszabály jogi végzettséghez köti e vezetői feladat ellátását, ezáltal biztosítva, hogy a kancellár képes legyen az intézményt a jogszabályok erdején átsegíteni (soha nem megkerülve a normákat, de az alkalmazandó és a szükségtelen előírások között folyton-folyvást lavírozva), ?? hazánkban a kormányzati függés éppen ellenkező hatást válthat ki: lényegében az amúgy sem túl könnyen alkalmazható és korántsem magas színvonalú jogszabályok mechanikus végrehajtását. Eme, az intézményre nyilvánvalóan hátrányos működés azonban kétélű fegyver is egyben. A kormányzat ezáltal ugyanis a kevéssé hatékony működésért is átvállalja a felelősséget, hiszen joggal hivatkozhat rá az intézmény, hogy a beleszólása nélkül kinevezett kancellár tevékenységéből fakadó problémákért (ideértve az intézmények pénzügyi stabilitásával kapcsolatosakat is) álljon helyt a személyéről döntést hozó (azaz a miniszter, illetve a kinevező miniszterelnök) .?? Ráadásul a gazdálkodással összefüggő felelősség — szemben az olyan kevéssé megfogható elvárásokkal, mint a hatékonyság, együttműködés — a tételes jogi szabályozás alapján konkrét szabályok betartásának tükrében egyszerűbben is vizsgálható." vezető gyakorolja, és a tartományi kormányzat legfeljebb a kinevezés megerősítését tartotta fenn. (Berács József et al.: 33-34.) Kétségtelen, hogy korábban például Bajorországban a kancellár volt az egyetemvezetés egyetlen olyan külső tagja, akit nem az egyetemi tanács választott, hiszen kinevezését a minisztériumtól kapta, azonban a bajor alkotmánybíróság ezt, ti. akancellári megbízás egy, a parlamentnek felelős minisztertől származik, elegendő demokratikus legitimációnak tekintette. (Battis, Ulrich: 2009, i.m. 519.) A bajorországi szabályozásról részletesen lásd: Geis, Max-Emanuel: i.m. 268-297. Ugyanakkor mär közel húsz évvel ezelőtt Johannes Horst arról írt, hogy az Eszak-Rajna-Vesztfäliäban müködtetetett kancelläri rendszerben a kancellär a legfontosabb vezetö a rektor mellett, a hazai megoldáshoz hasonlóan munkáltatói jogot gyakorol a nem akadémiai szférába tartozók felett, hatáskörébe tartozik a tervezés, a jogi ügyek és az igazgatás, amely a teljes szervezetet és valamennyi testületet átfogja, felel a költségvetésért, mégis a rektorátus részeként működik. (Horst, Johannes: Zur Frage der Aussenvertretung der Hochschule durch den Kanzler in Rechts- und Verwaltungsangelegenheiten nach nordhein-westfálischem Hochschulrecht, Der Offentliche Dienst, 50. évfolyam, 1997/11, 241—249.) 225 Hanau, Peter: i.m. 175—176. 226 Berács József et al.: 35. 27 Az alábbiakban az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás [vö. Áht. 61. § (1) bek.) olyan felelősségi vonzatait vizsgálom, amelyek érdemi kihatással vannak a felsőoktatási intézmény működtetésére és az abból fakadó, az akadémiai szférával felmerülő konfliktusokra. Ezért az egyéb, szintén kancellári hatáskörbe tartozó, de inkább technikai jellegű szabályok tételes bemutatásától eltekintek, így csak utalok arra, hogy pl. a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendeletben meghatározott számos, az ösztöndíjakkal és egyéb juttatásokkal kapcsolatos pénzügy-gazdasági eseményt érintő intézkedés is kancellári hatáskör; az állami felsőoktatási intézmény informatikai tevékenységéért való felelősség magában foglalja a Vhr. adatkezelésre