Oldal 226 [226]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 225 a kettős vezetés kizárja olyan egyszemélyi felelős kijelölését, akinek felelőssége átfedi a két területet. Ez pedig azt eredményezi, hogy az akadémiai vezetők az oktatással kapcsolatos döntéseik során mellőzhetik a financiális szempontokat, és bármilyen, az akadémiai szférából érkező kezdeményezés támogatójává válhatnak, még akkor is, ha azzal maguk sem értenek egyet, sőt akár tudatosan a kancellár ntérfelére jâtszva át" a népszerűtlen elutasító döntés meghozatalát." Ezáltal a kancellári rendszer megint csak nem a felelősség érvényesülését, hanem a felelősség áthárításának lehetőségét alapozza meg, s ez esetben nem csupán a pénzügyi, de a szakmai konzekvenciák tekintetében is. A fenti megállapítások nem csupán általában az oktatásra, de az egyetemeken eminens feladatként jelentkező doktori képzésre is érvényesek annak ellenére, hogy a legújabb jogszabály több konkrét hatáskört is megállapít a rektor számára." A doktori képzés azonban emellett nem csupán oktatási feladat, elsődleges célja a tudományos utánpótlás biztosítása." Éppen ezért a doktori iskola nem csupán szellemi műhely, de egyfajta oktatói karrierutat is lehetővé tesz." Ugyanakkor ehhez elengedhetetlen, hogy a doktorandusz új, eredeti tudományos eredmények létrehozására irányuló, és ezáltal a tudományos pályára való alkalmasságának bizonyítását célzó tevékenységének keretét, autonóm kutatásainak lehetőségét megteremtse és fenntartsa. " A rektor doktori képzéshez kapcsolódó felelőssége ily módon az adminisztratív és személyzeti hatáskörökön túl kiterjed arra is, hogy a doktori képzésben részt vevő személy számára az erre hatáskörrel rendelkező 2 Beräcs Jozsef et al.: 35-36. >10 A rektor a doktori ügyekben több hatáskört is gyakorol: kinevezi a doktori iskola vezetőjét; a doktori iskola létesítésére vonatkozó kérelmet a szenátus elé terjeszti jóváhagyásra, majd ezt követően kéri az Oktatási Hivataltól a doktori iskola nyilvántartásba vételét; a doktori tanács véleményének beszerzése után kezdeményezi a szenátusnál doktori iskola megszüntetését, majd erre irányuló döntés esetében az Oktatási Hivatal nyilvántartásból törlő eljárását; a jogszabályi feltételek fennállását tanúsító dokumentumok másolatának megküldésével előterjesztést tesz az oktatásért felelős miniszternek a kitüntetéses doktorrá avatásra (A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Doktori r.) 4. § (1) bek., 5. $ (1) bek., 6. $ (1) bek., 8. §, 19. § (2) bek.]. A doktori rendeletben megjelenő új szabályozási elemekre lásd: Bátyi Emese: A tudományos minősítés a rendszerváltástól napjainkig, Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai. 13., Miskolc, 2014, 66—67. AM Kocsis Miklós: A doktori képzés kiskapui, Felsőoktatási Műbely: Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kbt. Országos Felsőoktatási Információs Központ Kiadványa, 2008/3, 102. (https:// www.felvi.hu/pub_bin/dload/FeMu/2008_03/oldal101_112_kocsis.pdf 2016.07.05.) (2008a) 212 Kecskés Gábor: Az állam- és jogtudományi doktori képzés a rendszerváltás után — a doktori iskolák szerepfelfogása, in: Patyi András — Lapsánszky András (szerk.): Rendszerváltás, demokrácia és államreform az elmúlt 25 évben, Budapest, Wolters Kluwer, 2014, 303. 23 Kocsis Miklós: 2008a, i.m. 102.
