Seite 223 [223]
OCR
222 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN lése, a rektori feladatok munkakörszerű ellátása." Lényeges különbség azonban, hogy akkor a munkakörszerű felsorolás végül a törvényi rendelkezésekbe került, jelenleg viszont azáltal, hogy a fenntartó az előbbiekben írt hézagos és általános jogszabályi keretek között jogosult a munkakör megállapításra, a rektori pozíció súlyához mérten aránytalanul nagy szabadsággal rendelkezik. Mindezek alapján, ha a rektori szakmai felelősség tartalmát kívánjuk áttekinteni, nem tűnik célravezetőnek a jogszabályok egyenkénti számbavétele, mert ezzel korántsem kaphatunk pontos és átfogó képet. Ezzel szemben indokolt a törvény ,alaptevékenységnek megfelelő működés" fogalmát alapul venni, mert mind az Nftv., mind a végrehajtási jogszabályok rendelkezései e fő tevékenységet szolgálják, és csak azzal összefüggésben értelmezhetők. Mindebből adódóan a rektori szakmai felelősség lényegében az intézmény oktatási és tudományos működéséről való gondoskodásra terjed ki. Akár a hazai, nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatos, akár a nemzetköziesítés céljával összefüggő, vagy akár csak a munkáltatói jogkör gyakorlást tekintjük, nem beszélve a kifejezetten napi jellegű technikai feladatokról, azok nem önmagukban állnak, mind az oktatás és tudományos tevékenységgel összefüggő rektori feladatok részét képezik. Ugyanez érvényes a minőségbiztosítás tekintetében is, Az intézmény minősége szintén nem értelmezhető önmagában, annak vizsgálata az előzőekben említett feladatok megvalósulása értékelésével lehetséges. Ahogy azonban arra már utaltam, ezek nem igazgatási, sokkal inkább stratégiai jellegű tevékenységek." Jól példázza ezt az akkreditációhoz kapcsolódó rektori felelősség is. A törvény ugyan ezt csak, mint a képzések indításához szükséges jogszabályban meghatározott intézkedések kiadmányozásáért való felelősséget nevesíti, azonban vitathatatlan, hogy mint első számú vezető, a rektor felel az intézményakkreditáció és a szakakkreditáció sikerességéért, miközben az akkreditációs feltételek szakmai fennállásának biztosítására vajmi kevés ráhatása van a rektornak, ráadásul az ezt ellensúlyozandó belső eljárásrend és az egyes munkafolyamatokhoz kapcsolódó felelősség deklarálása számos intézményben hiányzik, vagy csak formális." Lényegében minden egyes, az oktatást érintő átfogó döntés stratégiai jelentőséggel bír. Ha e körben egy adott intézménynek a felsőoktatás europaizációjában betöltött szerepére, a Bolognai folyamat hazai megvalósulása és működése során 198 Mang Béla: A felsőoktatási intézmények vezetésének átalakítása a felsőoktatási törvény kidolgozásának folyamatában, in: Bugár Gyöngyi — Farkas Ferenc (szerk.): Elkötelezettség és sokoldalúság. Tanulmánykötet Barakonyi Károly tiszteletére, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, 2009, 313. 19 Barakonyi Károly: 2004, i.m. 596. 200 Drétos György: Integrált szakmai és gazdasági felelősség a felsőoktatási intézményekben — az oktatási programigazgatói modell, in: Drótos György — Kovats Gergely (szerk.): Felsőoktatás-menedzsment, Budapest, Aula Kiadó, 2009, 109.
