Oldal 210 [210]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 209 mény képzési programjának összhangja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, s az olyan technikai, formális feladat is, mint a törvényben felsorolt intézkedések kiadmányozása."? Ezen kívül az Nftv. — bár nem a felelősség körébe soroltan, de — lényegében szakmai felelősséget megalapozó egyéb kötelezettségeket rögzít, amelyek az előbbihez hasonlóan szóródnak a stratégiai és a napi ügyek között." Mindazonáltal a hatályos törvényben az állami intézmények rektorainak hatásköre így is rendkívül kiüresített. Ezt jól szemlélteti, ha összevetjük azokat a kancellár felelősségi körébe eső feladatokkal, és egyúttal belegondolunk, hogy a magán és egyházi intézményeknél az ugyanezekért való felelősség a rektort terhel(herji."" 159 Nftv. 13. § (7) bek. a) pont. A kiadmányozásért felelősség az intézmény működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a doktori iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges jogszabályban meghatározott intézkedések tekintetében áll fenn. 160 A felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény tekintetében fenntartói jog gyakorlása, a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolattartás az érdekképviseleti szervezetekkel, a hallgatói és a doktorandusz önkormányzattal, a felsőoktatási intézmény oktatási, kutatási együttműködéseinek más felsőoktatási intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel koordinálása, a kancellárnál belső ellenőrzési vizsgálat kötelező elrendelésének kezdeményezése [Nftv. 13. $ (7) bek. b)—e) pont]. 161 A kancellár felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést; a szükséges gazdálkodási, valamint az előzőekben említett területeken a szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, amelynek keretében érvényességi, illetve hatálybalépési feltételt jelentő egyetértési jogot gyakorol a szenátus, a rektor, vagy az ezektől átruházott hatáskörben eljáró testület, személy intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében — ha az egyetértési jog nem a konzisztórium hatásköre; a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló források felhasználásával annak feltételeiért, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa; az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogok gyakorlásáért; a nem rektori hatáskörbe tartozó esetekben a munkáltatói jog gyakorlásáért a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott alkalmazottak felett; jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáért; a gazdasági vezetői feladatok ellátásáért, amelynek keretében megbízza a gazdasági vezetőt, illetőleg visszavonja e megbízást; a rektor tekintetében fennálló együttműködési, tájékoztatási kötelezettségért [Nftv. 13/A. § (2) bek.]. A törvény a fentieken túl sajátos felelősséget rögzít az egészségügyi felsőoktatási intézmények kancellárjai számára. Ezen intézményekben a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős magasabb vezetői megbízással rendelkező vezetőt, aki felelős az egészségügyi szolgáltatás megszervezésének önállóan irányításáért, és e feladatok tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlásáért. A szabályzatban kell eldönteni, hogy ez a személy a kancellár-e. Ha nem, akkor a feladatait, kötelezettségeit és kötelezettségvállalási jogosultságát a szervezeti és
