Oldal 203 [203]
OCR
202 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN számonkérhető. A fentieken túlmenően további megkérdőjelezhető hatása is lehet a konzisztórium működésének. Ugyanis a korábban a kancellár vonatkozásában tett megállapítás ez esetben már a konzisztóriumra kiegészítve is igaz: „Mindazonáltal így jelentősen lecsökken az esélye a status guo átalakulásának, és egyúttal az intézmények nagy ívű fejlődésének is, mivel egy aktivista felfogású rektor (anyagi befektetéssel járó) fejlesztési törekvéseit egy biztonságra törekvő, illetve a törvényi célkitűzést szem előtt tartó kancellár vélhetően akadályozni fogja, míg ellenkező esetben egy bátrabb kancellár aktív szerepfelfogása sem segít akkor, ha a rektor nem kívánja meghozni a szükséges fejlesztési döntéseket. "? IV.1.3. Autonómia és felelősség de lege ferenda Mindezeket összegezve úgy vélem az autonómia kérdését újra napirendre kell venni és abból az alapfeltevésből kell kiindulni, miszerint az autonómia és a felelősség együtt jár. Azaz a felelős és hatékony működést nem az autonómia rovására, hanem annak minél szélesebb körű deklarálásával kell biztosítani. Az autonómiából ugyanis következik az intézmény és a keretei között működő egyének, oktatók, kutatók, hallgatók szabadsága, de ezen felül, illetve éppen ebből fakadóan az ezzel járó felelősség is. Az autonómia éppen ezért a felsőoktatási intézmény feladatainak megvalósulását, az oktatáshoz való jog, illetve az oktatás és a tudomány szabadsága mint alapjogok érvényesülését szolgálja, és soha nem lehet öncélú. Megfordítva a tételmondatot, minél szűkebb az autonómia, annál jobban csökken a felelősség. Ezt a hatást erősíti, hogy a kormány a gazdasági autonómiát csökkentette, és a kancellár esetében a konzisztórium is további kontrollt, egyben felelősségelvonást jelent, valamint, hogy a rektor felelősségét úgy kalibrálták, hogy csak az intézmény egy részéért felel, azonban ott is úgy, hogy a felelősségi körébe tartozó tevékenységekre csak részben, vagy egyáltalán nincs ráhatása. Részben, mert a munkáltatói jogkör gyakorlása az oktatók, kutatók felett is a kancellár egyetértéséhez kötött, és egyáltalán nem, mert a működtetés kancellári hatáskör, s minthogy a működés működtetéstől való elválasztása fogalmilag kizárt, így a működésért úgy felel, hogy függ a hozzá nem tartozó kancellár tevékenységétől. A saját kezdeményezésre kidolgozott felelősségkonstrukció alkalmas lehet arra, hogy bizonyítsa, az intézmények képesek az autonómiával felelősen élni, de éppen ezért működésük kiteljesedéséhez nagyobb fokú autonómiára van szükségük. A fenntartó erőteljesebb, az intézményi működési rendellenességekre alapozott fellépésével szemben a transzparens és felelős működés elegendő érv lehet. 42 G. Karácsony Gergely: 2014b, i.m. 65—66.
