Seite 196 [196]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 195 határozott csoportokban rögzíti a kancellár — szakmai felelősség tárgyalása során már ismertetett — felelősségét. A kancellári jogintézmény bevezetése tehát végső soron egy — lényegében 18 kormányzati ember" keautonómiát korlátozó hatáskörökkel felruházott — zébe helyezte át az intézmény alaptevékenységének alapjait, feltételrendszerét adó működtetés jogát. Ezzel — kodifikációs szinten — beérett az a folyamat, ami 1996-ban indult meg. Beérett, de nem fejeződött be, és eredményét tekintve is erőteljesen kétségesnek tűnik. Az azonban véleményem szerint jelentősen hozzájárult ehhez a helyzethez, hogy szemben más, régebbi uniós államokban tapasztaltakkal — ahol az intézményvezetés maga alakította át az autonómia kereteit, lehetővé téve ezáltal, hogy a minisztériumi operatív irányítás intézményi szintre delegálható legyen —," a magyar felsőoktatás akadémiai vezetése nem csupán görcsösen elutasított minden kormányzati kezdeményezést, de maga sem tett le alternatív javaslatot. Móczár József egyértelműen azzal magyarázza a kancellária iránti kormányzati igényt, hogy az ,egyetemeken belül szükséges a megújulás, ami az egyetem iránti és ezzel a hazai tudomány nemzetközi szintre történő emelése melletti elkötelezettség hiányában az egyetemi autonómia keretében nehezen tör utat magának". Megjegyzendő, hogy az elképzelés nem új keletű: mások mellett már Klebelsberg Kuno is felvetette 1931-ben mint a rektort a nem akadémiai típusú ügyek alól mentesíteni képes megoldást." A kancellári jogintézmény bevezetése ugyanakkor továbbra sem oldotta meg a sajátos felsőoktatási felelősségi körök szabályozásának hiányát. Sőt továbbra sem , jelenik meg a számonkérhetőség és felelősség az intézmény működtetéséért, mivel a kormányzat által a rendszerben eleve elhelyezett fék gátolja a kockázatos döntések meghozatalát"? A felelősségi szabályok tekintetében — a szankció szempontjából — az Nftv. nem tartalmaz rendelkezést, noha a kancellári, konzisztóriumi jogintézményeket bevezető módosítások arra a hazai és nemzetközi szakirodalomban is ismert felvetésre reflektálnak, miszerint a mai világban a humboldti egyetemi modell meghaladott, az autonómia nem lehet korlátlan és differenciálatlan (azaz különbözőképpen értelmezendő az oktatás és kutatás, a szervezet és a gazdálkodás vonatkozásában), és 108 Veres Pal — Golovics Jézsef: 2016, im. 16. 109 "Tamas Pal: im. 961-962. 110 Móczár József: A magyar felsőoktatás és kutatás kihívásai a közgazdaság-tudomány tükrében, Magyar Tudomány, 175. évfolyam, 2014/6, 720. " Ladányi Andor: Az új felsőoktatási törvény: problémák és kérdőjelek, Magyar Közigazgatás, 55. évfolyam, 2005/9, 534. Ismert, hogy a kancellária ötlete nem csupán kormányzati szinten merült fel, azt 1930-ban a debreceni rektor is kezdeményezte a rektorok általános gazdasági és igazgatási teendőkkel való túlterhelésére hivatkozással. (Ladányi Andor: A felsőoktatás irányításának történeti alakulása, Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1991, 25—26.) 1? G, Karacsony Gergely: 2014b, i.m. 65.
