Page 195 [195]
OCR
194 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN hogy a szükséges gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért a gazdasági főigazgató, ennek hiányában a gazdasági igazgató volt felelős."" Ehhez képest jelentős hatáskörszűkülés következett be 2014. szeptember 1. napjával, amikortól a rektor felelőssége az intézmény alaptevékenységnek megfelelő működésre csökkent. Bár kodifikációs szempontból helyes, hiszen a 2014. szeptember 1. napját követő vezetésszerkezeti változásokkal való összhang érdekében szükséges, az intézményi autonómia szempontjából végleges és szimbolikus a 2015. szeptember 1. napja utáni módosítás, amely alapján a rektor mint első számú felelős vezető és képviselő mellett — hatáskörébe tartozó feladatai tekintetében — a törvény a kancellárt is a felsőoktatási intézmény vezetőjeként és képviselőjeként nevesíti. Különösen aggályos volt ez a 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. napja közötti időszakban, amikor az Nftv. egyrészt kimondta ugyan, hogy az állami felsőoktatási intézményben a kancellár felelős a gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért (a nem állami intézmények esetében e felelősség továbbra is a gazdasági vezetőt terhelte)" de csupán a kancellár új, 13/A. §-ban meghatározott hatáskörének a contrario értelmezésével lehetett a rektori felelősségi és hatáskört megállapítani. A módosítás 2015. szeptember 1. napjától világossá teszi a rektori feladat- és hatáskört. Ez azonban, ahogy azt a szakmai felelősség tárgyaláskor kifejtettem, rendkívül szűkre szabott, és az esetek egy részében szakmai felelősségi alapon nem is számonkérhető, a jogi és különösen kártérítési felelősség megalapozása pedig szinte kizárt, lévén e hatáskörök alapvetően reprezentatív jellegűek. Az Ftv.2.-ben szabályozott széles körű, és szigorú felelősséggel terhelt rektori tisztség ezzel egy kiüresített felelősségű, szimbolikus vezetői szereppé változott," Különösen szembetűnő ez, ha összevetjük a kancellár 2014. július 24. napja óta kialakított — egy év elteltével (részben a konzisztórium bevezetésével összhangban) kisebb mértékben korrigált — hatásköreivel. Csak visszautalok arra, hogy a működtetés magában foglalja a teljes alaptevékenységi kört, tehát az oktatást és kutatást is, amely feladat szorosan összefügg az Alaptörvényben — még ha csak szűkre szabottanis, de — jelenlévő autonómiakörrel. Ezzel ,,(a] kancellári rendszer így óhatatlanul — de nem feltétlenül — sértheti az egyetemek tudományos autonómiáját is. "6 Sőt a szakmai tevékenységhez leginkább szorosan — meggyőződésem szerint elválaszthatatlanul — kapcsolódó működtetési funkcióelem, az oktatási igazgatás kancellárhoz telepítése a szabályozás túlbiztosításaként is tekinthető. "7 Ezt a bizonytalanságot csak kis mértékben oldja, hogy a törvény taxatívan meg105 Nftv. 13. § (4) bek. 104 Nftv. 2014. július 24. napjától hatályos 13. § (4) bek. 195 Kováts Gergely: 2016a, i.m. 94. 106 Bárány V. Fanny: 2015a i.m. 96—97. 107 Nagy Marianna: 2015, i.m. 220-221.
