Oldal 161 [161]
OCR
I60 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN cselekvőképes elkövetőnek az adott helyzetben döntési szabadsága volt a jogsértés és a jogkövetés tekintetében." A vétkesség szubjektív alapú, esetében a felelősség mértéke rendes, azaz az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsításának hiányát jelöli. A polgári jog a vétkességből a felróhatósághoz vezet (e kategóriában egyesítve az objektivizált polgári jogi vétkességet az általános jogi 390 a büntetőjog esetében a bűnösség — amelynek alapja a szándépl felelősséggel), kosság és a gondatlanság egyaránt lehet"! — a vétkesség szükségszerű velejárója, s ez utóbbihoz igazodik — felróhatósággal kiegészülve — a szabálysértési jog is.?? A kiindulása tekintetében a jelen fejezet tárgyával azonos alapokon álló ügyvédi fegyelmi eljárásra vonatkozó megállapítás is támpontot nyújt: a felelősségre vonásban a jogellenes magatartás szankcionálása és maga a fegyelmi felelősség a polgári jogihoz képest a büntetőjoghoz áll közelebb, amely tényt nem befolyásolja, hogy az eljárás és a határozat felülvizsgálatára a polgári bíróságnak (közigazgatási ügyszak) van hatäsköre.’” Ugyanakkor a munkajogi fegyelmi felelősség esetében a vétkesség abban áll, hogy a munkavállaló akár szándékosan, akár gondatlanul nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, azaz ahogy a hasonló foglalkozású, munkakörű, gyakorlatú, szakképzettségű más munkavállalók eljárnak." A vétkességen alapuló fegyelmi felelősség vizsgálata során tekintettel kell lennünk arra az immár évszázados tendenciára, amelyben a fegyelmi jog összeolvad a kisebb súlyú bűncselekmények elbírálásával, amelynek magyarázata a büntetőjogi irányzat erősödése lehet." Összességében tehát látszik, hogy a fegyelmi felelősség természeténél fogva a legközelebb a büntetőjoghoz áll. Mégis azonban a legkorábban megjelenő közszolgálati felelősségi formaként a büntetőjog területére még át nem kerülő, és a tényállásból eredően kárfelelősséget sem maga 388 Bisztriczki László — Kántás Péter: A szabálysértési törvény magyarázata, Budapest, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó, 2014, 35. 389 Kun Attila: 2014, i.m. 333—334., Deli Petra Eszter: A polgári jog térnyerése: a munkavállaló felróhatóságon nyugvó felelőssége az új Munka Törvénykönyvében, in: Csehi Zoltán — Raffai Katalin (szerk.): Allam és magánjog, Budapest, Pázmány Press, 2014, 107. 399 Lábady Tamás: 2014, i.m. 275276. Megjegyzendő, hogy a munkajog esetében , [tJörvényi fogalmak hiányában a bírói gyakorlat a vétkesség eltérő fokozatainak tisztázása tekintetében eddig lényegében a büntetőjog által már kimunkált fogalmakat használta" (szándékosság: egyenes — eshetőleges szándék, gondatlanság: tudatos gondatlanság, hanyagság), ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma az MK.25. sz. állásfoglalásában kifejtette. (Kun Attila: 2014, i.m. 337.) #1 Läsd pl.: Karsai Krisztina (szerk.): Kommentár a Büntető Törvénykönyvböz, Budapest, Complex, 2013, 43. 392 Bisztriczki László — Kántás Péter: i.m. 35. 39% Fekete Tamás: Az ügyvéd fegyelmi felelőssége, in: Kiss Daisy (szerk.): Az ügyvédek nagy kézikönyve, Budapest, Complex, 2010, 485. 4 Cséffan Jozsef: im. 270. #5 Angyal Pál: i.m. 45.
