Seite 160 [160]
OCR
III, AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 159 III.3.4.4. Fegyelmi felelősség Fegyelmi felelősségről az egyetemeken és főiskolákon két vonatkozásban beszél hetünk. Az Nftv. rendelkezéseiből fakadóan valamennyi felsőoktatási intézményben, fenntartóra tekintet nélkül kötelezően érvényesítendő a hallgatói fegyelmi felelősség, amelynek most az intézmény vezetésében is közreműködő hallgatói önkormányzati tisztségviselők tekintetében van jelentősége. Ugyancsak az állami és nem állami intézmények esetében egyaránt — azonban adott egyetemtől, főiskolától függően, eshetőlegesen — akár a vezetőkre kiterjedő munkavállalói (közalkalmazotti) fegyelmi felelősség is felmerülhet, amennyiben a kollektív szerződés a fegyelmi eljárás és felelősségre vonás alapját megteremtette. Míg korábban a fegyelmi felelősség a közalkalmazottak esetében a Kjt. rendelkezésein nyugodott, jelenleg az Mt.4. biztosítja, hogy a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy — ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt — munkaszerződés?" a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapítson meg.’® A Kjt. szerint a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt.4. szabályait a benne foglalt eltérésekkel alkalmazni kell, beleértve az Mt.4. előbb említett rendelkezését is, ezért a kollektív szerződés az állami intézmények esetében is kialakíthatja a fegyelmi felelősség szabályait." Mindezek alapján indokolt, hogy a fegyelmi felelősség elméletét általánosságban áttekintsük azzal, hogy a hallgatói önkormányzati tisztségviselőkkel kapcsolatos kérdéskört — annak sajátos mivoltából adódóan — külön fejezetben tárgyaljuk majd. A fegyelmi felelősség természetével kapcsolatban Angyal Pál úgy fogalmazott, hogy „a fegyelmi jog nem az állam adománya, hanem egyes közhasznú testületek autonóm büntetőhatalmának visszahagyott, de jogilag szabályozott maradványa. Nem része tehát a büntetőjognak, hanem attól minőségben is eltér.”**’ A fegyelmi felelősség alapja minden esetben valamely — esetünkben munkavállalói, közalkalmazotti vagy hallgatói — kötelezettség vétkes megszegése. A vétkesség jogi fogalom, sajátos gondossági mércével bír. A büntető- és a polgári jogban egyaránt a felelősség általános alakzata, amelyből az a vélelem fakad, miszerint ,az akarat- és 384 A szakirodalom szerint ha a munkaszerződés vagy kinevezés állapít meg hátrányos jogkövetkezményt, és utóbb akár a közalkalmazott, akár a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá kerül, érvénytelenné válik a munkaszerződés, kinevezés ezen pontja. Lásd: Cséffán József: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény magyarázata, Szeged, Szegedi Rendezvényszervező Kft., 2016, 269. 385 Mt.4. 56. § (1) bek. 386 Kjt. 2. § (3) bek., 44/A. § (1) bek. 387 Angyal Pált hivatkozza Radovics György: i.m. 3. Részletesebben kifejtve lásd Angyal Pál: Az egyetemi büntető jurisdictio, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1933, 4—40.
