OCR
I46 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN Nem állami intézmények E SS > > Nftv. Kit. Mt. | / Y Állami intézmények A Ptk. 4. ábra: A jogi felelősség felsőoktatási intézményekben érvényesülő törvényi rendszere (saját forrás) A felsőoktatásban foglalkoztatottakra irányadó számos szabályozás tekintetében a munkáltató jellege, illetve az irányadó munkajogi szabályozóra tekintettel alkalmazandó törvényekből jelentős eltérések adódhatnak." Ráadásul a joggyakorlat sem egyértelmű, mert ,a munkaviszony keretében alkalmazott munkavállalók esetén is — bizonyos szakmaspecifikus kérdéseknél, pl. bérezés, szabadság, munkakör megjelölése stb. — a Kjt. szabályait alkalmazzák"?! és amint arra a következő részben kitérünk, a vezetőkre irányadó kártérítési rendelkezések is eltéréseket mutatnak. 3399 Legutóbb például a magán intézmények alkalmazottai vonatkozásában szűnt meg a korábbi szabályozási elv, amely az oktatói és tudományos kutatói bérek alsó határát fenntartótól függetlenül egységesen rögzítette, ezzel a nem állami intézmények esetében teljes mértékben a piaci szempontokat helyezve előtérbe. Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvény 47. § b) pontja ugyanis hatályon kívül helyezte az Nftv. 36. § (1) bekezdését, amely kimondta, hogy a felsőoktatási intézményben oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatottak munkabérét, illetve illetményét (a továbbiakban együtt: havi rendszeres járandóság) a költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2. számú mellékletének alkalmazásával. Minthogy az Nftv. korábbi rendelkezése nem tett különbséget e szabály alkalmazása során az állami, illetve nem állami intézmények között, így 2015. december 31-ig az utóbbiak tekintetében is alkalmazandó volt a Kjt. melléklete. (Rónay Zoltán: 2016b, i.m. 147. o.) A szűkítés azonban csak a magán intézmények esetében valósul meg, mert — noha az Nftv. módosítása látszólag az egyházi fenntartású intézményekre is hatályos — a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény kimondja, hogy az egyházi jogi személy az általa vagy intézménye útján az állami vagy helyi önkormányzati intézmények által végzett feladattal azonosat ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munkaviszonyának tartalma a munkabér, a munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik, az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azonos feltételekkel terjednek ki. (20. § (2) bek.) 51 Kun Attila: Az oktatói jogviszonyok egyes sajátosságai, in: Hrubos Ildikó — Török Imre (szerk.): Intézményi menedzsment a felsőoktatásban 2, Budapest, Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesülete, 2012, 427.