OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 145 tartalmazza,*”” lyozása is érvényesül. Az alábbiakban látni fogjuk, hogy a kártérítési felelősséget ebből adóan lényegében azon keresztül a Ptk. mögöttes szabámegalapozó tényállásokból nem kizárólag a felsőoktatási jogi (közalkalmazotti jogi) — munkajogi — polgári jogi láncolaton keresztül juthatunk el a Ptk. szabályozásához, de fordítva is, a Ptk. irányából közeledve is beállhat a felelősség. A hatályos rendelkezésekben ugyanis a munkajoggal összefüggő kártérítési kérdések a munkavállaló (a Ptk. szóhasználatában alkalmazott) szempontjából két ponton jelennek meg. Egyrészt a Ptk.-ban rögzített sajátos, az alkalmazottért való felelősségi alakzatban, illetve az Mt.4. munkavállalót terhelő kártérítési felelősségi szabályaiban. Utóbbi mögöttes szabályként általános és kötelező jelleggel hívja fel a Ptk. alkalmazását (ugyanez a kodifikációs technika érvényesül egyébként az Mt.4. munkáltatói kártérítési felelősségi szabályainál is). Az alkalmazott munkáltató felé irányuló károkozó magatartása közvetlenül a munkáltató sérelmére elkövetett magatartásban, illetve közvetve, azaz harmadik személynek (aki lehet akár más munkatárs, de a felsőoktatási intézmények esetében akár hallgató is) a foglal: VP: összefüggésben okozott kárt megvalósító cselekményében nyilvánulhat meg. Utóbbi esetben oly módon, hogy a munkáltató koztatására irányuló jogviszonnya később regressz igényként — korlátozott mértékben (csak szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásért teljes amunkavállalói felelősség) — továbbháríthatja a kárt a munkavállalóra, ami azonban már az Mt.4. munkavállalói kártérítési szabálya alá tartozó eset lesz. Az első esetben az Mt.4. hívja fel a Ptk. rendelkezéseit, a második esetben a Ptk. szabályaitól jutunk el az Mt.4. rendelkezéseinek alkalmazásáig. A két irány azonban két személyi kört is jelent: amikor a kártérítési felelősség első lépcsője amunkajogi norma, akkor az a munkáltatón, a felsőoktatási intézményen belüli viszonyrendszert szabályozza, amikor a Ptk. jelenti a kiindulási pontot, ott a jogviszony a munkáltató (a felsőoktatási intézmény) és az attól , független" harmadik személyek között áll fenn. (A jogi felelősség felsőoktatási intézményekben érvényesülő törvényi rendszerének bemutatására lásd a 4. ábrát.) 327 Kjt. 82. § (1) bek., 83. § (1) bek. 328 A foglalkoztatásra irányuló jogviszony fogalmát a Ptk. nem pontosítja, de a jogirodalom megállapításából levonható következtetés alapján valamennyi, tehát nem csupán az Mt.4., hanem a közszférára vonatkozó jogszabály (pl. közalkalmazottak jogállásáról szól 1992. évi XXXIII. törvény, közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény) hatálya alatt álló foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt érteni kell alatta. Lásd: Orosz Árpád: A munkáltató és a jogi személy önálló kártérítési felelőssége, in: Osztovits András(szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. IV. kötet, Budapest, Opten, 2014, 176. 39 Fuglinszky Ádám: i.m. 426.