Seite 139 [139]
OCR
138 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN vizsgálata még nem nyert széles körű ismertséget." Álláspontom szerint ezért a tudományos tevékenység etikai szempontú vizsgálatát mielőbb érdemben szükséges kiterjeszteni, hogy megvalósulhasson a felsőoktatási intézmények működésére és vezetésére vonatkozó etikai felelősség kérdésének átfogó tudományos feldolgozása. III.3.4. A jogi felelősség A magyar jogirodalomban a jogi felelősség modern elméletének megalapozása az iskolateremtő Marton Géza tanítását"? felhasználó Eörsi Gyula nevéhez fűződik, aki szerint a felelősség kiváltó oka mindig valamely olyan, társadalomra veszélyes és a társadalom megítélése szerint felróható magatartás, "" amely maga után vonja a társadalom represszióját, ami az állam jogellenessé nyilvánító és szankcionáló tevékenységében ölt testet. E szankciók a jog eszközeinek segítségével lesznek kikényszeríthetők, ezzel pedig kialakul a jogi felelősség szabályrendszere." Ebből következően, amikortól társadalomról beszélhetünk, jelen van a felelősség, a jog megjelenésétől fogva pedig a jogi felelősség is." Ma a jogi felelősség jellemzője az alkotmányos alapokon nyugvó, garanciális elemekkel megerősített eljárás- és eszközrendszer, "S amelyben egyaránt érvényesül a szankcionáló és a nevelő, azaz a 301 Az alkalmazott etika egyik összefoglaló műve több tíz területét sorolja fel az alkalmazott etikának, de önállóan a vezetésetikára nem tér ki. Lásd: Nida-Rümelin, Julian (szerk.): Angewandte Ethik. Die Bereichsethiken und ibre theoretische Fundierung, Stuttgart, Alfred Kröner Verlag, 2005. Ehhez kapcsolódóan megjegyzendő, hogy az alkalmazott etika alapja, háttere az egyes általa támogatott hivatások, szakmák sokfélesége ellenére hasonló, s ahogy elmondható ez az egészségügyi, pénzügyi, nagyvállalati etika és a jogászi hivatásrendek vonatkozásában, nézetem szerint részben megállja a helyét a vezetői etika tekintetében is, akár ezen területek, akár a felsőoktatási intézmények vezetőiről van szó. (A jogászi és az egyéb hivatások közös etikai alapjaira lásd: Titz, Andrea: Richtereid und richterliche Ethik, Deutscbe Ricbterzeitung, 87. évfolyam, 2009/2, 32.) 302 Összefoglalja: Földi András: i.m. 70—72. 303 Földi András ismerteti Eörsi Gyula meghatározásában a , felróhatóság" kifejezésnek alkalmazásával összefüggő vitákat és dilemmákat, illetve a fogalom megújításának szükségességét és lehetőségeit: Földi András: i.m. 73—74., 90. 304 Börsi Gyula: A jogi felelősség alapproblémái — A polgári jog felelősség. Budapest, 1961, 35—41. 395 Zoványi Nikolett: A felelősség intézményének alakulása a kezdetektől a XX. század végéig, Debreceni Jogi Műbely, 9. évfolyam, 2012/3 (2012. július 1.) (http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/3_2012/a_felelosseg_intezmenyenek_ alakulasa_a_kezdetektol_a_xx_szazad_vegeig/#_ednref6 2016.06.10.) 306 Azaz annak feltárása, hogy megvalósultee a jogsértő magatartás, azt a felelősségre vonandó személy valósította-e meg, ha igen, vétkes, szándékos vagy gondatlan volt-e cselekménye, magatartása és a bekövetkezett eredmény között ok-okozati összefüggés kimutatható-e, melyek tettének következményei, felelősségre vonásának nincsenek-e akadályai.
