Oldal 138 [138]
OCR
III, AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 137 szabályok, ha azok csak elvben, papíron léteznek, és nem jelentenek valódi (erkölcsi) zsinórmértéket az alanyai számára." Ugyanez a dilemma a felsőoktatási intézmények vezetése során sem mindig elkerülhető, ahogy erre Mezey Barna két példát is említ: egyrészt, hogy etikailag miként értékelhető, amikor az oktatók, különösen a fiatalok óraterhelését az oktatási tevékenység ellátása érdekében oly mértékben növelni kell, amely súlyosan veszélyezteti e személyek szakmai fejlődését, másrészt azt a vezetői megoldást, amely a kutatás zavartalanságának biztosítása érdekében a törvényesség határait feszegeti." Ez utóbbi dilemma már arra a korábban jelzett sajátosságra is rávilágít, hogy egyes magatartások etikai és jogi értékelése egymásba átcsúszhat. E körben kiemelt jelentősége van az etikai normák megsértéséhez fűzött szankciónak. Álláspontom szerint e körben csak olyan következmények képzelhetők el, amelyek sem az általában vett munkajogi, sem a sajátos jogi felelősségként funkcionáló fegyelmi jogkövetkezmények körébe nem sorolhatók — s véleményem szerint az etikai vétség tényének megállapítása, annak közzététele ilyen lehet —, ellenkező esetben az etikai felelősség határait már átlépnénk. Ez a képlékenység nézetem szerint hangsúlyosan mutat rá arra, hogy szükséges lenne a felsőoktatási intézmények vezetésének etikai követelményeit átfogóbban megvizsgálni, és akár a szabályozáshoz, akár a gyakorlati alkalmazáshoz tudományosan megalapozott fogódzót kínálni. E körben az intézmények mozgástere viszonylag nagy, a jogszabályi keretek tágak, a jogalkotó még nem merészkedett az etikai kódexalkotás területére — szemben más hivatásokkal. Az erre irányuló tendenciák már látszanak, nem csupán az egyes tudományterületek, hanem újabban már egyes szakmák képviselői is gondolkodnak a szűkebb szakterületükön tanúsított magatartások specifikus etikai megítéléséről, értékeléséről, a cselekvések határairól.?? Ennek köszönhetően a modern etikában egyre erősebbé válik az egyes hivatásokhoz, tevékenységekhez kapcsolódó ún. alkalmazott etika szerepe. Miközben az etikai szabályok dinamikus specializálódása — érthető okokból — az orvos- és természettudományos kutatásokhoz kapcsolódóan indult meg és tart ma is, s korábban is megfigyelhető volt az egyes hivatásrendekhez kötődő etikai 1,°°° napjainkban a vezetői etika alapvetően az üzleti és egészségügyi szférában jelentkezik, elvárások megfogalmazása orvosi, ügyvédi etikai kódexek elkészítéséve a felsőoktatási intézmények vezetőivel szembeni elvárások önállósult tudományos 297 Hazard Jr., Geoffry C. — Dondi, Angelo: i.m. 287. 298 Mezey Barna: 2014, i.m. 656., 660. 299 Boros János: i.m. 9., Rózsa Erzsébet: Személy, felelősség, morális fantázia, in: Loboczky János (szerk.): Tanulmányok a filozófia köréből, Eger, EKF Líceum Kiadó, 2010, 6—7. 300 Juhäsz Andrea — Torma András: i.m. 2014, 180.
