Oldal 134 [134]
OCR
III, AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 133 ät az etikumba.”* Itt azonban kardinális kérdés, hogy a közösség által megalkotott etikai normák általános érvényűek legyenek, ellenkező esetben mértékadó szerepük csupán a szervezet keretei között érvényesül, ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy az intézmény és külső személyek viszonyában eltérő módon ítéljék meg a magatartásokat (lényegében kettős mércét alkalmazva). Az előzőekben írtak miatt is fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy a hazai felsőoktatási intézmények mennyiben és milyen mélységben alkottak írásba foglalt etikai szabályokat. Ennek áttekintéséhez támpontot nyújtott a Magyar Rektori Konferencia által készített felmérés, amely szerint 2014-ben a huszonhat hazai egyetem közül tizenegyben volt etikai szabályzat." Hogy rövid áttekintést kaphassunk a magyar helyzetről, szúrópróba szerűen — csupán néhány főleg nagyobb, meghatározóbb egyetem tekintetében tekintsük át, hogy az etikai szabályozás kitér-e a vezetői etika kérdésére. Az Eötvös Loránd Iudományegyetemre, a Szegedi Iudományegyetemre, a Debreceni és Miskolci Egyetemre, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre kiterjedő vizsgálat azt mutatta meg, hogy az ELTE kivételével valamennyi intézmény rendkívül részletesen, esetenként egyezően rendezi a kérdést." Az ELTE Etikai kódexe jellegét tekintve lényegesen eltér a vizsgált többi intézményétől: szemben azok szabályzati jellegével, e normaszöveg inkább rövid etikai iránymutatásként került megfogalmazásra, noha megszegése esetére részletes szankciórendszert és eljárásrendet rögzít." E megfogalmazásbeli különbséget leszámítva azonban ez a kódex is kitér a vezetői etikai felelősségre, és tartalmát tekintve végső soron a többivel egybehangzóan fogalmazza meg az egyetem valamennyi vezetőjével szemben támasztott követelményeket, amelyeket a következőkben foglalok össze. A vezetővel szemben megfogalmazott elvárások zöme a munkatársakkal, különösen a beosztottakkal való kívánatos viszonyt határozza meg, illetve a mel283 Peschka Vilmos: i.m. 181. > Erey, Dieter: Ethische Grundlagen guter Führung, München, Roman Herzog Institut, 2015, 58-59. http://www.romanherzoginstitut.de/uploads/tx_mspublication/RHI_ ETHISCHE_GRUNDLAGEN_web.pdf 2016.07.01.) 285 Mezey Barna: 2014, im. 655-656. Az MRK felmérése arra vonatkozott, hogy az etikai szabályozás egyaránt kitér-e tudományetikai és általános oktatásetikai kérdésekre. 2014-ben a tizenegy vizsgált egyetemből kilenc állami és a két magán felsőoktatási intézmény volt, valamint e körbe soroltak két állami intézményt is, ahol elfogadás előtt áll az etikai kódex (ELTE, PTE). Azóta az ELITE kódexe már hatályba lépett, a PTE még nem alkotott átfogó szabályozást. 286 A vizsgált egyetemek etikai kódexének fellelhetőségét lásd a Mellékletben. 287 Itt szükséges utalni arra, hogy a Magyar Rektori Konferencia a nyugat-európai egyetemi gyakorlat áttekintése során arra a következtetésre jutott, hogy a legnagyobb tradíciójú intézmények között is eltérések tapasztalhatók a szabályozás mélységét, részletezettségét tekintve, amely európai viszonylatban is rendkívül sokszínűvé teszi a normaösszességet. (Mezey Barna: 2014, i.m. 663.)
