Oldal 131 [131]
OCR
130 VEZETÖK, TESTÜLETEK, FELELÖSSEG A FELSÖOKTATÄSI INTEZMENYEKBEN közösség értékítélete során nem is az elsődleges. Amikor az erkölcsi követelmények viszonyítási alappá válnak, és egyúttal megszegésük következményekkel jár, már nem pusztán morálról, de még nem feltétlenül jogról beszélünk, ez esetben a következmények sem jogi jellegűek. A morál és a jog mint két szélső pólus között közvetítő mozzanatként az etikum foglal helyet, ,a morál egyediségét a jog általánosságával az etikum kapcsolja össze. "? Azonban ehhez azis hozzáteendő, hogy ugyan a morális normacsoportok az etikai magatartásszabályokkal szembeállíthatók, de azok egyszerűen pozitív vagy negatív értékelése csak egy merev mérce alkalmazása esetén lehetséges, hiszen az etika a morállal szemben nem csupán a belső szükségleteken és önmeghatározáson nyugszik, hanem egyúttal az érzelmi racionalitáson és a szabályozott ösztönökön is, ebből fakadóan pedig szélesebb hatókörű, fő feladata pedig az ideológiai értékalkotásban rejlik, amely egyes nézetek szerint általában érzelmi kinyilatkoztatás." Más megközelítésben az erkölcsnek és a pozitív jognak mint valamely külső autoritás által felállított ,imperatív normák összességének" viszonya értékelendő, a kettő hierarchikus kapcsolata alapján, amely a klasszikus jogpozitivisták által a pozitív jog erkölcstől való abszolút elhatárolását jelenti, míg más irányzat az erkölcsi ideálok általi behatároltságát hangsúlyozza." Sőt utóbbi eljut odáig, hogy az erkölcs szava a perdöntő, és bármilyen bizonytalan élethelyzetben, vagy éppen egy hiba elkövetését követően az erkölcs jelenti a vezérlő elvet a (pozitív) joggal szemben.”” Az alábbiakban láthatóvá válik, hogy az etikai és a jogi felelősség közötti határ rendkívül vékony és korántsem átjárhatatlan, gyakran egymásba fordulnak, egymást feltételezik, máskor egymástól függetlenül léteznek." A mai kor emberének számolnia kell azzal is, hogy az élet számos területén szembesül olyan helyzetekkel, ahol a jog és a morál, a jog és az etika konkurál egymással, és ilyenkor a körülmények függvényében a morál, az etika iránymutatásához kell fordulnia." Ismert olyan nézet is, amely szerint ,az etikai normák szerepe ott 272 Peschka Vilmos: Az etika vonzásában, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980, 179—180. 23 Kreutz, Karl-Heinz: Ethik im ungarischen rechtsphilosophischen Denken, Jogelmeleti Szemle, 2000/2, (http://jesz.ajk.elte.hu/kreutz2.html 2016.07.01.) 274 Härsfai Katalin: i.m. 91-93. 275 Haakonssen, Knud: Natural Law and Moral Philosophy, Cambridge, Cambridge University Press, 1996, 307. 276 Mezey Barna: A tudományetikai felelősség kérdései a magyar felsőoktatásban. Az egyetemi és tudományos élet etikai szabályozása — az egyetemi etikai kódexek, Magyar Tudomány, 175. évfolyam, 2014/6, 655-656. 77 Hagen, Johann J.: Zur Ethik des Rechtsstabs, in: Fischer, Michael - Strasser, Michaela (szerk.): Rechtsethik, Frankfurtam Main, Peter LangEuropäischer Verlagder Wissenschaften, 2007, 160-161.
