Oldal 116 [116]
OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI IIS amely lehet társadalmi (szokáson alapuló), erkölcsi, vallási vagy bármilyen más közmegegyezésen alapuló norma, vagy akár jogi norma is. Ez utóbbi esetben már jogsértő magatartásról, jogszabálysértésről beszélünk, amely jogi felelősséget alapoz meg. A felelősséghez pedig következmény, jogi felelősség esetén jogkövetkezmény kapcsolódik." A felelős vezetés fogalmának általános problémája, hogy nem közmegegyezéssel megalkotott fogalom." Azaz a felelősség különféle cselekményeken nyugodhat, számos irányban állhat fenn, és nagymértékben függ a vezetők perspektíváitól. Maguk a szótárak is mentális, morális és jogi felelősséget különítenek el.5 III.3.2. A felelősség pszicbológiája, felelősségattribúció és az egyetemi vezetés A pszichológia felelősség-fogalma és a morál viszonya lényegében ott válik el egymástól, hogy a morális tartalmú cselekményeknél a szándék a meghatározó, s a teljesítés minősége a szándéktól függetlenül befolyásolja a minősítést. A joghoz való viszony kapcsán pedig elegendő arra gondolnunk, hogy a felelősség pszichológiai összefüggéseiben is már megjelenik a szándékos és szándékolatlan közti különbségtétel." A (szociäl)pszicholögiai felelössegproblematika meghatározása a felelősségattribúció elméletén nyugszik. Annak alapját Fritz Heider munkássága adja, aki kimutatta, hogy az embereket általában felelősnek tartják magatartásuk következményeiért; lényegében a szándékoltan kiváltott hatásokért felelősek, amelyeket közvetlenül személyesen okoztak." A Heider-modell célja azonban nem a felelősség tárgyszerű 206 Horváth Ágnes: Az oktatás jogszabályi környezete, Szeged, Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző Intézet, 2011. 10. 2. (hetp://www.tankonyvear.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009_0026_kovi_okt_jog/102_a_ felelssg_fogalma.html 2016.06.10.) 207 Waldman, David, A. — Galvin, Benjamin M.: Alternative perspectives of responsinble leadership, Organizational Dynamics, 37. évfolyam, 2008/4, 328. Idézi: Pless, Nicola M. - Maak, Thomas — Waldman, A. David: i.m. 52. 208 Pless, Nicola M. — Maak, Thomas — Waldman, A. David: i.m. uo. Az angol nyelvben erőteljesebben kitűnik a pszichológiai felelősség fogalma (, responsibility") és a jogi felelősség-fogalom (, liability") közti különbség. (Lásd erről bővebben: Hamilton, V. Lee: i.m. 319—320.) A német nyelv azonban egyaránt a , Verantwortung" kifejezést használja. 299 Kelley, Harold A. — Michela, John L.: Az attribúció elmélete és kutatása, in: Hunyady György (szerk.): Szociälpszicholögia, Budapest, Gondolat Kiadó, 1984, 95. 210 Heider, Fritz: The Psychology of Interpersonal Relations, New York, Wiley, 1958. Idézi: Hastorf, Albert H. — Schneider, David J. — Polefka, Judith: Person Perception, Reading, Menlo Park, London, Don Mills, Addison-Wesley Publishing, 1970, 78-79. Az tn. Heider-modell a gyermekek felelősség-felfogásából kiindulva öt fokozatot határozott meg: 1. Association: ha a következmények bármilyen módon kapcsolatba hozhatók egy adott személlyel; 2. Commission: ha a következményeket közvetlenül adott személy okozta;
