Page 113 [113]
OCR
II2 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN szembemegy a nemzetközi szakirodalom azon megállapításával, miszerint az egyetemek szervezeti autonómiája, mint minden szervezeti autonómia, magában foglalja a szervezet kialakításának és aműködés megszervezésének autonómiáját, amely ugyan mindig a törvényi keretek között érvényesül, annak letéteményese azonban az egyetemi tanács." Ez nézetem szerint nem zárja ki e kérdésekben más személyek vagy testületek bekapcsolását, de az autonómia biztosítását csak megfelelő hatásköri és felelősségi szabályok garantálják. Az intézményekben kialakított minden más testület lényegében a belső szabályozás szerint működik," egyedül a kreditátviteli, valamint a hallgatók tanulmányi, vizsga-, szociális és fegyelmi ügyeiben eljáró bizottság összetétele tekintetében tartalmaz rendelkezést a törvény." Csupán a doktori képzésben közreműködő testületek esetében találunk további jogszabályi előírásokat, rögzítve a doktori képzés intézményi kereteit biztosító"! doktori tanács"? egyes döntéseit és az azok érdekében lefolytatandó eljárás néhány szabályát." 198 Schnedl, Gerhard: Organisationsautonomie im Universitätsgesetz 2002. Inhalt und Grenzen, Zeitschrift für Verwaltung, 30. &vfolyam, 2005/2, 186—188., a szervezet kialakitásával összefüggő az autonómia tárgyalására lásd még: 192—197. o. 19 A hallgatók térítési kötelezettségére és juttatásaira vonatkozó rendelet a konkrét felelős meghatározását kifejezetten az intézményi szabályozásba utalja. Így van ez a kulturális, valamint a sporttevékenységek támogatásáról való döntés, a kollégiumi elhelyezés iránti pályázati kérelmekről való döntés, valamint a rendkívüli szociális ösztöndíj szóló döntés vonatkozásában. Míg az első esetben magát a döntéshozó szervet is a szabályzatban kell meghatározni, az utóbbi két esetben csak az eljárásrendre utal a rendelet, de álláspontom szerint e szabályozási körbe az eljáró testület vagy személy rögzítése is beletartozhat [a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: IJR.) 10. § (6) bek., 12. § (1) bek., 17. § (1) bek.]. 200 Nftv. 12. § (5) bek., 55. $ (5) bek. 91 Kocsis Miklós: A doktori képzés jogszabályi keretei és jogalkalmazói gyakorlata Magyarországon, in: Ádám Antal (szerk.): PhD Tanulmányok 7., Pécs, PTE AJK Doktori Iskola, 2008, 221. 20 A szenátus hatáskörébe tartozik a doktori iskola létesítésére vonatkozó kérelem jóváhagyása, illetve döntés doktori iskola megszüntetéséről és a doktori tanács létrehozásáról. A doktori tanács tagjainak kiválasztásakor — a tisztán hitéleti doktori képzések kivételével — biztosítani kell, hogy a tagok egyharmada, vagy legalább két tag ne legyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető felsőoktatási intézménnyel. A doktori tanács szavazati jogú tagjai — a doktorandusz képviselők kivételével — kizárólag olyan személyek lehetnek, akik a törzstagság feltételeinek megfelelnek. A doktori tanács tagjainak kiválasztása során törekedni kell mindazon tudományágak arányos képviseletére, amelyekben a felsőoktatási intézmény doktori fokozat odaítélésére jogosult. A tanács akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak többsége jelen van [Doktori r. 5. $ (4) bek., 8. $, 9. § (1) bek.]. 2% A doktori tanácshoz telepíti a jogszabály a doktori iskola létesítésének véleményezését, a doktori iskola megszüntetésének kezdeményezését, vagy ha az erre vonatkozó előterjesztést a rektor teszi, az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását [Doktori r. 5. § (4) bek., 8. §].
