Seite 112 [112]
OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI III tevékenység szakmai támogatása) és a felügyelőbizottsági (vö. gazdálkodási tevékenység ellenőrzése) funkciók keverednek. A gazdasági életben, a vállalatok esetében találunk arra példát, hogy az operatív és ellenőrző funkció egybe olvad („one-tier board”), hazánkban azonban a német mintára két testületbe (vagy az egyszemélyi vezető mellett megjelenő önálló testületbe) különváltan működik („two-tier board”).'”” Äm a konzisztöriumhoz hasonlö konstrukciö ebben az összefüggésben nem értelmezhető. Ráadásul amíg a jogalkotó a legtöbb ellenőrző szervezet (felügyelőbizottság) feladat- és hatáskörét és felelősségét törvényben részletesen rendezi, a konzisztórium esetében az sem egyértelmű, hogy mit jelent a gazdálkodás ellenőrzése. Ebből következően már csak a hatáskör érdemi meghatározásának hiánya miatt sem beszélhetünk a testület tevékenységében való közreműködésből fakadó felelősségről. A szenátus és a konzisztórium mint az intézményi költségvetés megállapításában szerepet játszó testületek e hatáskörének és az azokhoz kapcsolódó testületi tagi, illetve kancellári felelősségi körök elhatárolásának sajátos problémáját jelenti a Finanszírozási r. már említett, a hatályos törvényi rendelkezésekkel gyökeresen szemben álló felfogású szabályozása. Miközben a jogszabály elvi éllel rögzíti: az intézmények a részükre biztosított költségvetési támogatás felhasználásáról — sajátosságaik figyelembevételével, a működőképesség fenntartásának szem előtt tartásával — belső szabályozással döntenek, azaz az intézmények vezető testületeinek feladata határozni a támogatási összeg központosított és decentralizált részre való felosztásáról, illetve ez utóbbi szervezeti egységekhez, gazdálkodási egységekhez való eljuttatásának rendjéről," az Nftv. a szenátus költségvetési döntését a konzisztórium egyetértési jogával korlátozza."" Nézetem szerint ugyanakkor a hatályos jogszabályi környezetben az egyetértési jog gyakorlása a költségvetés megállapításával összefüggésben mentesíti a szenátust és a kancellárt is a felelősség alól, miközben a konzisztórium tagjainak felelősségét a jogalkotó nem alapozta meg. Ezzel végképp eltávolodik a konzisztórium az eredeti, érdemi felelős vezetői (kormányzói) testületi mintától. Érdekes kérdés a szervezet kialakítása során a szenátus, a konzisztórium és a kancellár viszonya. Ugyanis bár az Nftv. szerint a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, ezáltal tehát a szervezet kialakítása szenátusi hatáskör, de a szervezetet érintő előterjesztések kancellári egyetértéshez kötöttek, azok esetleges intézményfejlesztéssel összefüggő, illetve vitathatatlanul fennálló költségvetési vonatkozásuk miatt a konzisztórium is bekapcsolódik. Ez bizonyos értelemben 15 Lederer, Philipp: A comparative analysis of the liability of non-executive directors in the UK and of members of the Supervisory Board in Germany, European Business Law Review, 17. évfolyam, 2006/6, 1575-1587. 16 Finanszírozási r. 9. § (2) bek. 57 Nftv. 13/C. § (1) bek.
