Oldal 101 [101]
OCR
Ioo VEZETÖK, TESTÜLETEK, FELELÖSSEG A FELSÖOKTATÄSI INTEZMENYEKBEN Ugyanakkor sok esetben — a széleskörű rendeletalkotási felhatalmazásra tekintettel — az egyes témákat szabályozó normaszövegrészek rövidültek, és a jogalkotó látható szándéka volt a törvényben szabályozott működési struktúra nagyvonalúbb keretek közé helyezése. Ez persze korántsem laza, autonóm módon kitölthető kereteket jelentett, sokkal inkább elégtelen és ezáltal a rendeletekkel kormányzati hatáskörben pontosítható szabályozást. Eleinte nem változott a szenátus szerepe sem, s ugyan a hatályos szöveg is változatlanul kimondja, hogy az a felsőoktatási intézmény vezető testülete, melyet megilletnek az intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai, a kancellár, majd a konzisztörium jogintézményének bevezetése után ez a súly jelentősen csökkent." Ez a súlytalanodás nem a hatáskörben érhető tetten, hiszen az jóformán nem változott, továbbra is elsősorban stratégiai ügyekben jogosult eljárni." Ez azonban csak első látásra tűnik impozánsnak, hiszen ezek közül a legjelentősebbek, az intézményfejlesztési terv, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégia, a költségvetés és a vagyongazdálkodási terv nem csupán gazdasági működtetési kérdéseket érintenek, hanem az intézmény alapfeladatait, rendeltetését, az alaptörvényben rögzített jogok gyakorlásának lehetőségét biztosító tevékenységét is, amely kérdésekben a szenátus eljárása a konzisztórium hatásköre útján 56 Nftv. 12. § (1)-(2) bek. 57 A szenátus hatásköre különösen: meghatározni a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait és azok végrehajtását ellenőrizni, elfogadni az intézményfejlesztési tervet (meghatározva benne a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat), illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát; elfogadni a képzési programot, a szervezeti és működési szabályzatot, doktori szabályzatot, a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit (2019. január 1jét követően már nem), a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését és a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; meghatározni a hallgatói tanácsadás rendszerét, az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét; a fenntartó egyetértésével dönteni — 2018. december 31-ig fejlesztés indításáról —, az intézmény vagyongazdálkodási tervéről, gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről; továbbá dönteni a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról, javaslatot tenni a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálni a rektori pályázatokat és megválasztani a rektorjelöltet, továbbá értékelni a rektor vezetői tevékenységét; dönteni az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról; a doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról; egyéb képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről [Nftv. 12. $ (3)-(4) bek.]. Emellett pedig dönt Professor Emeritus, címzetes egyetemi vagy főiskolai docensi, címzetes egyetemi vagy főiskolai tanári, mesteroktatói, mestertanári cím adományozásáról is (Nftv. 32. §).
