Oldal 98 [98]
OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 97 kötelezettséggel vesznek át dolgokat, és azokban hiány következik be, a kárért teljes kártérítési felelősséggel tartoznak, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartották, kizárólagosan használták vagy kezelték. A vis maior klauzula esetükben is él: mentesülnek a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő." A hallgatók, s különösen a hallgatói önkormányzati tisztségviselők kártéritési körön kívül eső felelőssége párhuzamba állítható a közszolgálati felelősségi viszonyrendszerrel és annak fegyelmi vonatkozásaival. Ha figyelembe vesszük, hogy , [a] munkajogi jogviszony kettős irányából, melynek egyik iránya a tartós közszolgálat, a másik pedig többnyire tartós jellegű magánszolgálat, következik, hogy a közszolgálónak az alá-, és fölérendeltségű zárt szervezetbe való tagozódása erős közjogi jellegű függelmi viszonyt alakít ki, "? ami azt jelenti, hogy miként az alkalmazott vétkes kötelezettségszegése esetén alkalmazható szankcióként funkcionáló fegyelmi büntetés az alávetettségre utal," úgy rokonítható ez a hallgató, hallgatói önkormányzati tisztségviselő és az intézmény, illetve azannak keretei között ex lege kialakuló hallgatói önkormányzat (azaz valamennyi hallgató intézményesített közössége) viszonyával. Itt megint csak a német szabályozással rokon megoldást látunk, hiszen a hallgatói önkormányzat ott is a beiratkozott hallgatók közössége, egyfajta ,kvázi kényszeregyesület , amely az intézménynek — eltérően a hazai megoldástól jogképes — egysége, így annak önkormányzatisága egyben az intézményi autonómia része is. Azt, hogy a hallgatói önkormányzat tisztségviselői eminőségükben is felelősségre vonhatók fegyelmi eljárásban, nem csupán a tisztség jellegének előzőekben vázolt mivolta, hanem annak eredője, a hallgatói jogviszony jellege is megalapozza, minthogy egy, a közjogi dominanciájával funkcionáló jogviszonyról van szó." Annak ellenére ugyanis, hogy a hallgatói jogviszony polgári jogi elemeket is magában hordoz, nem sorolható a Ptk. hatálya alá, hiszen a jogviszony dinamikájában a felek rendelkezési jogával szemben túlnyomó részben az állam közjogi szabályozó szerepe és közhatalma érvényesül. Ebben jelentős hasonlóságot mutat a német joggal, amelyben a hallgatói jogviszony a beiratkozással kezdődik és a kiiratkozással ér véget, ami sokkal inkább igazgatási jellegű aktus, mintsem egy szerződéses jogviszony alakítása. E jogviszony keretében jogosultak a hallgatók a tanulmányaik 121 Nftv. 56. $ (3) bek. 17? Prugberger Tamäs — Nädas György: Euröpai &s magyar összehasonlitö munka- es közszolgalati jog, Budapest, Wolters Kluwer, 2014, 283. 18 Mélypataki Gábor: A fegyelmi felelősség problémája a munka- és közszolgálati jogban, in: Sápi Edit (szerk.): Decem anni in Europaea Unione III. Civilisztikai tanulmányok, Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2015, 81. 4 Pautsch, Arne - Dillenburger, Anja: i.m. 109-111., Kluth, Winfried: i.m. 55. 15 A hallgatói jogviszonyt részletesen elemezte a szerző itt: Rónay Zoltán: A hallgatói jogviszony természetéről, Pro Publico Bono — Magyar Közigazgatás, 2016/1, 24—35.
