Page 93 [93]
OCR
92 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN — amennyiben az állami intézmények mintájára a magán intézmények esetében is követni akarjuk az akadémiai és a nem akadémiai ügyekre tagolást — az elnöki pozíció egyfajta hibrid, abban keverednek a rektort és a kancellárt megillető hatáskörök egyes elemei is, de megjelenik benne a fenntartói jogkörök egy része is (vö. rektorjelöltre vonatkozó javaslat véleményezése). Összességében a magánintézmények rendkívül sokszínű vezetési struktúra kialakítására kaptak lehetőséget, amely — szemben az állami intézményekkel — szervezetalakítási autonómiájuk növeléseként értékelhető. Különös tekintettel arra, hogy ezt megelőzően például a kancellári jogintézmény alkalmazásától eltiltotta őket a törvény. Persze a valódi autonómia az lenne, ha a törvény csak ellátandó feladatokat és garanciális elemeket rögzítene, és azok keretei között teljes szabadságot adna. Mindazonáltal ez a változás is előrelépés, amely még inkább felerősíti azt a különbséget, amely az állami és nem állami intézmények autonómiaszintje között megvan. III.2.3. A ballgatói önkormányzati tisztségviselők mint vezetők A hallgatói önkormányzat elsősorban a hallgatói érdekek képviseletére jött létre, és mint ilyen, a felsőoktatási intézmény része. 9" Ebben lényegében jelentős hasonlóságot mutat a német hallgatói önkormányzattal („Studentische Selbstverwaltung”), amely ugyancsak a tagok, azaz a hallgatók intézményi és tanulmányi ügyeivel összefüggésben, az ő érdekükben jár el." Önkormányzati jellegéből és különös hatásköreiből adódóan azonban az egyébként autonóm felsőoktatási intézményen belül sajátos, ugyancsak autonóm jellemzőket felmutató szervezetként kerül kialakításra. Szemben bármilyen egyetemi, főiskolai szervezettel, szervezeti egységgel, létezése szükségképpeni, az a törvényből fakad: a hallgatói önkormányzat a beiratkozott hallgatók közössége, akárcsak a német szabályozásban, ahol egyfajta kvázi kényszeregyesület; s amely az intézménynek -— eltérően a hazai megoldástól — jogképes egysége, így annak önkormányzatisága egyben az intézményi autonómia része is."? Ebből 100 Nftv. 60. § (1) bek. Szembetűnő eltérés, hogy bár a brit 1994-es oktatási törvény szerint a , Students Union" nagyjából hasonlít a magyar hallgatói önkormányzatra, a cambridge-i, az essex-i és a yorki egyetemek kivételével nem részei az intézménynek. [Jones, Anthony: ‘The Legal Status of The Students’ Union, in: Palfreyman, David — Warner, David (szerk.): Higher education law, Bristol, Jordan Publishing limited, 2002, 379., 384.) 101 Pautsch, Arne — Dillenburger, Anja: Kompendium zum Hochschul- und Wissenschaftsrecht, Berlin — New York, Walter de Gruyter GmbH & Co., 2011, 110. 10? Pautsch, Arne — Dillenburger, Anja: im. 109-111., Kluth, Winfried: Funktionale Selbstverwaltung: verfassungsrechtlicher Status — verfassungsrechtlicher Schutz, Tübingen, Mohr Seiebck, 1997, 55.
