Oldal 91 [91]
OCR
90 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN közre. Az egészségügyi szolgáltató munkatársainak — különös tekintettel az orvos oktatókra — tevékenysége szétszálazhatatlanul összefonódik az egyetemi oktatással (lényegben az orvoslás minden szakasza egyben és folyamatosan oktatás is), ezért a két szervezet viszonylagos különállása kevésbé szembetűnő. Mindez felveti annak lehetőségét, hogy az egészségügyi felsőoktatási intézmények dichotóm egyszemélyi vezetési rendje itt nem érvényesül, ehelyett egyfajta trichotómia jelenik meg. Ez pedig ezen egyetemek esetében még tovább nehezíti a nem egészségügyi állami egyetemek egyébként is nehezen átlátható felelősségi viszonyait. A nem állami — magán és egyházi intézmények esetében — mind ez idáig" viszonylag egyszerűbb volt a helyzet: a rektor mint egyszemélyi vezető alatt magasabb vezetőként gazdasági vezető működött, ettől el sem térhettek." A jelen kézirat lezárásakor legutóbbinak minősülő 2019 tavaszi törvénymódosítás ezen a helyzeten változtatott. Az indokolás szerint azért, mert , a fenntartói tulajdonosi, az intézményi vezetői hatáskörök jelentős módosulása, a szakmaiságot biztosító rektor, a fenntartói döntéstől függően megbízott, a magán felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott elnök, valamint a kancellár mint gazdasági vezető, a fenntartói jogot gyakorló alapítvány léte folytán olyan rugalmas működési, hatáskörgyakorlási, finanszírozási modell alakítható ki, amely szolgálja a hazai felsőoktatás és az egyes felsőoktatási intézmény versenyképességét, alaptevékenységének, az oktatásnak, kutatásnak, a művészeti alkotótevékenységnek az eredményességét, továbbá az alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetését és gazdasági hasznosítását, illetve ezáltal hozzájárul a felsőoktatási intézmény térsége társadalmi és gazdasági fejlettségéhez."? A benyújtás időpontja és a módosítás egyéb elemiből egyértelmű, hogy a törvényjavaslat a Budapesti Corvinus Egyetem (a továbbiakban: BCE) állami fenntartású felsőoktatási intézmény státuszának magán intézménnyé alakításával függ össze. Maga a vezetési struktúra átalakítása azonban ezen túlmutat: önmagában a BCE fenntartójának megváltoztatása nem indokolná a magán és egyházi fenntartású intézmények korábbi szerkezetétől eltérést. Ha viszont a rugalmasság, versenyképesség, hatékonyságnövelés a cél, akkor miért nem lehet ez biztosított az egyházi intézmények számára. Sőt, akár az állami intézmények számára? Hiszen az indokolás azt is hangsúlyozza, hogy a konstrukció kulcseleme a vezetési szerkezet intézményi, fenntartói döntési 9 Az itt tárgyalt módosításokat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2019. évi XIX. törvény vezette be 2019. április 3. napjával. 91 Lásd a korábban hatályos Nftv. 93. § (6) és 94. § (2) bekezdését. "2 Lásd: Magyarország Kormánya 1/4516. számú törvényjavaslata a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról. 7. (https://www.parlament.hu/ irom41/04516/04516.pdf, 2019. 07. 25.)
