Oldal 86 [86]
OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 85 a technokrata szellemiségre, formalizáltabb tevékenységre utal." Ugyanezen a véleményen van Oliver Kobmann is, aki szerint a menedzsment (, Management") a hagyományos ,intuitiv” vezetés (,Führung”) professzionalizält formäja, amely két fontos mechanizmust is magában foglal. Egyrészt azt a folyamatot, amely garantálni képes, hogy a vezetett személyek a feladatteljesítéssel összefüggésben visszajelzéseket adjanak. Másrészt annak a biztosítását, hogy a vezetők elsajátítják az arra ügyelés képességét, hogy a visszajelzés meg is valósuljon. A belső folyamatok és összefüggések megértése jelenti ugyanis az ilyen sajátos szervezetek vezetésének bázisát." Ez pedig szoros összefüggést mutat az egyéni és az intézményi érdekek közötti közvetítés jelentőségével, mert ez lehet egyaránt az alapja az intézményen belüli alkuképességnek és a külső kihívásra történő megfelelő reagálásnak, amely a hatékony intézményirányítás egyik záloga." Halász Gábor úgy véli, hogy ma már a felsőoktatási menedzsment a kornak megfelelő kifejezés: ,2009 nyarán a felsőoktatási menedzsmentre utaló szóösszetételek különböző formái magyarul és angolul a Google keresőjében együttesen milliós nagyságrendű említésszámot jeleztek vissza." Mindazonáltal a menedzsment maga nem egyféle típust, hanem az intézmények vezetésének különböző modelljeit (domináló akadémiai jelleggel, a közszolgáltatási funkció hangsúlyozásával vagy piaci alapon működő és működtethető szervezetek) öleli fel, és számos vezetési területet foglal magában." 7° Kleimann, Bernd: i.m. 330-332. Haldsz Gäbor is utal rä, hogy a „vezet&s”, a„kormänyzäs”, a „menedzsment” &s az „iränyitäs” szavakat egymäs szinonimajaként alkalmazza, amely a jelentős mértékű azonos jelentéstartalombél fakad annak elörebocsätäsäval, hogy valamennyinek van olyan sajätos többlettartalma, amely miatt bizonyos közegben csak az egyikük alkalmazható. Tanulmányában egy rendkívül szemléletes és tanulságos összefoglaló táblázattal mutatja be az átfedéseket és eltéréseket. Halász Gabor: i.m. 10-12. 7” Kohmann, Oliver: Strategisches Management von Universitäten und Fakultäten, Wiesbaden, Gabler Verlag, Springer Fachmedien, 2012, 11-12. Püttmann, Vitus: Führung in Hochschulen aus der Perspektive von Hochschulleitungen. Eine explorative Untersuchung einer befragung von Präsident(inn)en und rektor(inn)en deutscher Hochschulen. 14-15. http://www.che.de/downloads/CHE_AP173_Fuehrung_in_ Hochschulen.pdf 2016.06.09.) A gütersloh-i (Eszak-Rajna-Vesztfälia) szekhelyü felsöoktatäsfejlesztési központ (Centrum für Hochschulentwicklung, CHE), által elkészített és publikált, 78 a német felsőoktatási intézményvezetők körében készített kérdőíves felmérést feldolgozó tanulmánynak a megkérdezettek megállapításain alapuló értékelése szerint mindez intézményvezetői feladat. Ehhez kapcsolódóan a tanulmány rámutatott, hogy a másik alapvető feltétel az autonómia, amelynek fontossága abban áll, hogy a tudomány és maguk az intézmények e szabadság nélkül nem tudnak működni. Püttmann, Vitus: i.m. uo. 79 Halász Gábor: i.m. 1. 8° Haldsz Gabor: im. 8-10. Haldsz Gabor utal ra, hogy David Warner és David Palfreyman szakkônyve tizennégy feladatkôrt azonosit. [ Warner, David — Palfreyman, David (szerk.): Higher Education Management: The Key Elements, Buckingham, Society for Research into Higher Education — Open Unversity Press, 2000]
