Page 85 [85]
OCR
84 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN lóság, hogy mindkettő a szervezeten belül fejti ki hatását." A vezetés azonban a szervezet működtetésének szükségszerű velejárója. Az igazgatási tevékenységre vonatkozó megállapítás a szervezetvezetésre általában is igaz: a főtevékenység mellett szükség van a szervező, koordináló tevékenységre. Ez is egyfajta igazgatás, amelyet a vezetés végez, és amellyel elsődleges funkcióként az igazgatási szervezetre gyakorol hatást, amely áttételesen az egész szervezetre kihat." A felsőoktatási intézmények vezetésére vonatkozó fogalommeghatározás során azonban figyelemmel kell lennünk arra, hogy az egyetemek és főiskolák esetében sem a vallalatmenedzsmentre, sem a hivataligazgatásra érvényes definíciók egy az egyben nem használhatók. A vezetéstudomány irodalma szerint is e körben meghatározó az interdiszciplináris jelleg, a többi tudományág is hat rá, és szorosan illeszkedik a szaktudományok folyamatosan alakuló megállapításaihoz és a változó fogalomkészlethez, amely révén mindig az adott területhez kapcsolódó szakszókészlet és fogalomhasználat válik jellemzővé." Ezért visszautalva a felsőoktatási intézmény fogalmának tisztázása alkalmával bemutatott sajátos vonásokra, hangsúlyozni kell, hogy ezen intézménytípusban az önkormányzatiság, az autonómia és nem utolsósorban a szerepkultúrás jelleg okán a vezetés számos jellemvonása sajátosan érvényesül." Bár az intézmények vezetésére nincs más közkeletű fogalom," de egyre gyakrabban találkozhatunk a szakirodalomban az egyetem kormányzása kifejezéssel, vagy a felsőoktatási intézmények menedzsment1.7 jére utalással." Ezzel a problémával szembesül a németországi Bernd Kleimann is, aki szerint a vezetéssel összefüggő fogalmak kialakulása részben etimológiai, részben (szervezetjtörténeti gyökerekből fakad, és végső soron a , Führung, Leitung, Management" hármasához vezet el. E fogalmak értelmezése ráadásul a közreműködők és az azokat használók szándékától is függ, és lényegét tekintve azonos azzal, hogy a ,management" kifejezés ugyan modern és korszerű, de egyértelműen 70 Fazekas Marianna: 2015b, i.m. 127., Kalas Tibor: 2012b, i.m. 21. 7! Kalas Tibor: 2012b, im. 21., Bosanszky Lajos: i.m. 508. 7? Horvath Imre: 2006, i.m. 20-21. B Halász Gábor: Felsőoktatási vezetés, egyetemi kormányzás, felsőoktatási menedzsment: fogalmi-törteneti ättekintes. Tanulmäny az Educatio Kht megrendelésére , A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése" c. TÁMOP program (4.1.3) az , Adattár alapú vezetői információs rendszer (AVIR)?" c. alprogram keretében (2009. szeptember) (http:// halaszg.of.hu/download/AVIR.pdf 2016.06.09.). 2. 5 A vezetés fogalmát, annak az unió hivatalos nyelvei szerinti változatosságát és a fogalom képlékeny mivoltát bemutatja: Huber, Josef: What does it really mean? — The language of governance, in: Kohler, Jürgen — Huber, Josef (szerk.): Higber education governance between democratic culture, academic aspirations and market force, Strasbourg, Council of Europe Publishing, 2006, 153-161. "5 Barakonyi Károly: 2004, i.m. 584—599., Halász Gábor: i.m., Drótos György — Kováts Gergely (szerk.): Felsőoktatás-menedzsment, Budapest, Aula Kiadó, 2009.
