Oldal 84 [84]
OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 83 Emellett a vezetés további fontos elemmel is bír, amely a felelősségvizsgálat szempontjából semmiképpen nem mellőzhető: , (a) vezetők feladata nem csupán az, hogy a morális célokat a szervezet tagjaiba sulykolják, hanem az a fő feladatuk, hogy a kulcsfontosságú (...), a kritikus döntéseket meghozzäk”.°* Ezzel egybecseng Magyary gondolata, aki szerint a főnök nem térhet ki a döntések elől, sőt a feladatok megoldása során kezdeményezőként kell fellépnie, mert , [sJokszor a hibás döntés is jobb, mint semmilyen döntés." " A főnök egyedül felelős azért a szervezetért, amelyet vezet, nem hivatkozhat a munkatársak alkalmatlanságára, hiszen felelős azért is, hogy ők, illetve az egység folyamatosan fejlődjön." Ugyanakkor ezen sommás megállapításokat árnyalják az olyan komplex szervezetek — és a felsőoktatási intézmények mindenképpen ilyennek tekintendők —, amelyekben a főnöknek sem a munkatársak kiválasztására, sem azok közvetlen irányítására nincs érdemi ráhatása, a felelősség mégis az ő vállát nyomja. Ha mindezt az igazgatási jellegű tevékenységekre kivetítjük, akkor látható, hogy a munkamegosztás következtében bizonyos funkciók, mint a célok meghatározása vagy éppen a döntéshozatal önállósulnak, és az e feladatokat végzők tevékenysége meghatározza a többi közreműködő munkáját, ami a vezetés kialakulásához vezet." A vezetés lényege Magyarynál alapvetően — Fayol nyomán — a ,parancsadás -ban nyilvánul meg, amely a szervezet — lényegében az odatartozó emberek - tényleges és közvetlen vezetését jelenti a kitűzött cél elérése érdekében, egyúttal a teljesítőóképesség legmagasabb szintjét elérve." A vezetésben tehát mindig jelen van egyfajta hatalmi viszony." Ebből a szempontból hasonlóságot mutat az irányítással, amely szociológiai értelemben hatalmi, uralmi kapcsolat, függőség szervezetek között az irányító meghatározó befolyásával. Az irányítás tehát kívülről hat a szervezetre, a vezetés azonban a szervezeten belül funkcionál. Az igazgatástudomány meghatározása szerint a vezetés egy szervezeten belül a hatalmi pozíciója révén — amelynek birtokában meghatározza a munkamegosztást, összehangolja a munkát, dönt — juttatja érvényre befolyását. Hason fogalomrendszer feleltethető meg a vezetés fogalmának, amennyiben a vezetést a szervezet egésze vonatkozásában értjük. A ,főnöki funkció" összetettségéhez és rétegezettségéhez (különösen nagy szervezetek esetében) lásd: Magyary Zoltán: 1942, i.m. 36—37. Perrow, Charles: Szervezet-szociológia, Budapest, Osiris — Századvég, Panem — McGraw-Hill, 1994, 80. 6 Magyary Zoltán: 1942, i.m. 542. 66 Magyary Zoltán: 1942, i.m. 542. §7 Kalas Tibor: Az igazgatás, in: Torma András (szerk.): Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész I., Miskolc, Miskolci Egyetem ÁJK Államtudományi Intézet Közigazgatási Jogi "Tanszék, 2012, 21. 68 Magyary Zoltán: 1942, i.m. 541—542. 69 64 Horváth Imre: Közigazgatási szervezés- és vezetéstan, Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2002, 176. A vezetés és hatalom összefüggéseinek részletezésére lásd uo. 176—186.
