Oldal 81 [81]
OCR
80 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN hatáskörrel rendelkező vezetője, szervezete (testülete) által meghozott döntés, amelyre és az azt megelőző eljárásra a Ket. egyes rendelkezéseit kellett és az Ákr. egyes rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ezzel mintegy szubszidiárius jogszabályként határozva meg a Ket.-et, illetve az Ákr.t amennyiben az Nftv. maga vagy felhatalmazása alapján az intézményi szabályozás nem tartalmaz sajátos eljárási szabályokat. Így ezen utaló szabályból sem vonható le olyan következtetés, hogy a felsőoktatási intézmény közigazgatási szerv lenne. Az Elismtv. hivatkozott rendelkezésén alapuló hatósági eljárás pedig nem a mindenkori közigazgatási eljárási törvények (Ket., Ákr.) alkalmazásán alapul(t), hanem a törvény (Elismtv.) kifejezett rendelkezésén, amely szerint a felsőoktatási intézmény mint hatóság jár el. A Ket., illetve az Ákr. alkalmazása ezen önálló hatósági kijelölésből fakad, és ehhez kapcsolódóan rendelkezik a törvény úgy, hogy az elismerési és honosítási eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. ? Összességében tehát a felsőoktatási intézmények 1. a többi közintézettől eltérően azokhoz képest még a jelenlegi keretek között is széleskörű autonómiával rendelkező közjogi jogi személyiséggel bíró, 2. az Nftv.-ben biztosított célból, alapjogok érvényesítését segítő szervezetek, 3. amelyek egyaránt állhatnak állami és nem állami fenntartásban, 3.1. s amely két csoportban azonos, hogy állami kijelölésre, megrendelésre közfeladatot látnak el (állami feladat teljesítését veszik át), 3.2. miközben e két csoport között lényegi különbség is megjelenik az előbbiek (állami fenntartásúak) autonómiájának Alaptörvényből fakadó jelentős közvetlen és közvetett korlátozása által." Ugyanakkor magam nem tartom indokoltnak a köztestületi jelleg hangsúlyozását, mert esetükben ugyan az önkormányzatiság és a törvény keretében történő létrehozás mint ismérv ugyan igaz, de létesítésük eredendő szándéka nem minden esetben a törvényalkotó akarata, az csupán elismeri azt (lásd a nem állami intézmények esetét), tagsága nem kötelező, hiszen szabad intézményválasztás van, a vele jogviszonyban álló hallgatók esetében pedig a hallgatói jogviszonyból következő hatáskörgyakorlás nem minősül közhatalom gyakorlásának. 52 Elismtv. 1. § (5) bek. 5 Lásd: Nagy Marianna: 2014, i.m. 377—378.
