Oldal 78 [78]
OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 77 Mindebből következik, hogy a felsőoktatási szerv hatóságnak sem tekinthető, noha bizonyos esetekben a keretei között működő testület? vagy személy? döntése a közigazgatási perek szabályai szerint, tehát a közigazgatási hatósági határozatokkal egyező módon bírósági felülvizsgálat tárgya lehet, illetve kivételes esetben maga ténylegesen hatósági jogkört gyakorol. Ez utóbbi elem a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényből (a továbbiakban: Elismtv.) következik, amely bizonyos esetekben a külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozat, valamely külföldi képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat, a hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető alap- vagy mesterfokozat végzettségi szintjével egyenértékű végzettségi szintet, szakirányú továbbképzést, felsőoktatási szakképzést tanúsító oklevél elismerési eljárásának lefolytatására jogosult hatóságként a felsőoktatási intézményeket jelöli ki." Ez azonban csak abba a közigazgatási szervezési elvbe illeszkedik, amely szerint egyes jogszabályok különböző (pl. racionalitási, hatékonysági stb.) okból, közigazgatási jogkörrel, azaz végrehajtó rendelkező tevékenység gyakorlásának jogával ruházhatnak fel nem közigazgatási szerveket is." A felsőoktatási intézmény közigazgatási szervezeten belüli, a közigazgatási (hatósági) szervektől való elhatárolása az Nftv. hatályba lépésekor nem csupán az abban rögzített meghatározáson, hanem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) tárgyi és személyi hatályra vonatkozó rendelkezésein is alapult." A Ket. időközben hatályát vesztette, a helyébe az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. Törvény (a továbbiakban: Ákr.) lépett. A következőkben láthatóvá válik, hogy a két törvény alapján miként lehetséges megállapítani a felsőoktatási intézmények közjogi státuszát. A korábban és jelenleg hatályos szabályozás átte3? Lásd azt az esetet, amikor a felsőoktatási intézmény erre hatáskörrel rendelkező testülete hallgatói jogorvoslati kérelmet elbíráló határozatot hoz, amelynek döntése közigazgatási perben felülvizsgálható [Nftv. 58. $ (1)-(2) bek.]. Amennyiben a hallgatói jogorvoslati kérelem elbírálását az intézményi szabályzat nem testületi hatáskörbe adja [Nftv. 58. $ (4) bek.]. 4 Elismtv. 1. § (1) bek., 3. § (1) bek., 4. § (1)-(4a), (6)-(8) bek., 14/A. $. 4 Kalas Tibor: 2012a, i.m. 107. 46 43 Ehhez kapcsolódóan írja azt Patyi András, hogy el kell különíteni egymástól közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerinti közigazgatási szerveket — amely körbe a közjogi jogi személyek egyértelműen nem tartoznak bele — a Ket. hatálya alá tartozó, tehát a hatósági ügy szervi jogalanyaitól, amelyek nem közigazgatási szervek, de hatósági jogkört gyakorolnak, azonban őketis csak az adott hatósági ügy és csak annak szempontjából emeli őket a hatóságok körébe, miközben ez sem változtat nem közigazgatási szervi mivoltukon. (Patyi András: A közigazgatási szerv és szervezet, szervtípusok, in: Patyi András — Varga Zs. András (szerk.): Általános közigazgatási jog (az Alaptörvény rendszerében), Budapest—Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2012, 2013, 273.)
