OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 73 által alapított intézmények (jelen esetben a kérdés felvetése inkább elméleti jellegű, mivel ilyen egyetemek, főiskolák jelenleg nem működnek). Ahogy arra G. Karácsony Gergely rámutat, , [fJogalmi zavart okoz azonban a jogalkotó ebben az esetben azáltal, hogy ezt követően a törvény további szövegében folyamatosan az állami felsőoktatási intézmény kifejezést használja. Logikai értelmezéssel eljuthatnánk arra a következtetésre, hogy az állam által alapított felsőoktatási intézményeket állami felsőoktatási intézményeknek tekintjük, azonban ebben az esetben egyik fogalmi kategóriába sem sorolhatjuk be az országos nemzetiségi önkormányzat által alapított felsőoktatási intézményeket, mivel azokat nem az állam alapítja, illetve azokat a jogalkotó explicit módon kizárta az egyházi és a magán felsőoktatási intézmények köréből is. "" További értelmezési nehézséget okoz, hogy ezek után a fenntartói jogokat az állam vagy az országos nemzetiségi önkormányzat gyakorolja-e. G. Karácsony szerint a helyes értelmezés, ha azokat az intézményeket tekintjük államinak, amelyek fenntartója is az állam, függetlenül attól, hogy az Nftv. az intézményeket felsoroló 1. melléklete két kört különít el: állami és nem állami felsőoktatási intézményeket." A közjogtudomány a felsőoktatási intézmény mint szervezeti forma valamennyi jellemzőjét alapul véve megkísérelte a közjogi szervezetrendszerben való elhelyezésüket. Amint azt az alábbiakban láthatjuk, egységes definíció nem alakult ki, a különböző szerzők az egyes típusjegyek eltérő hangsúlyozásával részben eltérő meghatározást adtak. Miután ezeket a fogalomkonstrukciókat ismertetem, magam is javaslatot teszek egy lehetséges definícióra. A szakirodalomban ismert egyik nézet szerint a felsőoktatási intézmények olyan sajátos jogállású szervezetek, amelyek a köztestület és a közintézet egyes jegyeit egyaránt magukon viselik, azok között egyfajta átmenetet képeznek, hiszen egyszerre kutatási és oktatási tevékenységet és ennek keretében az Alaptörvény XI. cikke szerinti művelődéshez való jogot is biztosító tevékenységet végeznek." A felsőoktatási intézmények a közigazgatás-tudományban általánosságban elfogadott nézet szerint a közigazgatási szervezetrendszer" részeként — az előbbiekben írtakra is tekintettel köztestületi jegyeket is magukon viselő — közjogi 15 G. Karácsony Gergely: A fenntartói jogok alakulása a felsőoktatásban, kitekintéssel a kancellári rendszer által hozott változásokra. Kodifikáció és Közigazgatás, 2014/2, 35—36. 5 G. Karácsony Gergely: uo. Megjegyzendő, hogy az Nftv. 1. melléklete a nem állami intézményeken belül sem különíti el a magán és egyházi fenntartású intézményeket, azok e mivolta a fenntartó személyéből következik, amely analógia azonban az országos nemzetiségi önkormányzat esetében a fent részletezettek miatt nem vezet eredményre. 20 Árva Zsuzsanna: Kommentár Magyarország Alaptörvényébez, Budapest, Wolters Kluwer, 2013, 151. 3 A fogalomra lásd: Józsa Zoltán: Közigazgatás, mint szervezet. (www.u-szeged.hu/jozsazoltan-kozigazgatas 2016.06.08.) 2.