Page 72 [72]
OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI 71 a jogakadémia, " a kollégium" és majd később — a maihoz hasonléan — a féiskola megnevezésű intézményeket"? is a felsőoktatás részeként tárgyalja. Ennek ellenére, és feltehetően az egyetem megjelölés előbbiekben említett preferált mivolta okán mind a mai napig gyakori, hogy a szakmai közbeszéd valamennyi felsőoktatási intézményt egyetem jelzővel illet. Azonban ha a felsőoktatás egészéről beszélünk, szabatosabb a , felsőoktatási intézmények" kitétel használata, ahogy ezt számos szakirodalmi munka szerzője kifejtette, ? és ahogy az Európai Unió tárgybeli dokumentumaiban" is szerepel. A hatályos szabályozás — ha nem is a teljesség és a definiálás igényével — támpontot ad arra nézve, hogy jogi értelemben miként is határozhatjuk meg a felsőoktatási intézmény fogalmát. A törvényi rendelkezésből az állapítható meg, hogy a felsőoktatási intézmény az oktatás, a tudományos kutatás és a művészeti alkotótevékenység mint alaptevékenység folytatására létesített szervezet, amelynek létrehozására és — bár erre már a jogszabályi definíció nem tér külön ki, de a törvényből értelemszerűen következik — működésére az Nftv. rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni." Ennek alapján mindenekelőtt az intézmények típusait kell meghatároznunk. A hatályos törvény e tekintetben egyértelmű: egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme és főiskola között tesz különbséget aszerint, hogy az adott intézmény hány alapképzési, mesterképzési szakon jogosult képzésre, jogosult-e doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, mekkora arányban rendelkeznek tudományos fokozattal a munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatói, kutatói, képzéseit képes-e idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint működtet-e tudományos diákkört. Itt jegyzendő meg, hogy az Nftv. azt rögzíti, hogy felsőoktatási intézmény egyetem vagy főiskola lehet, ebből 4 Molnár László — Zsidi Vilmos (szerk.): Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/48-ig, Budapest, Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség, 2006, 32., 33., 40., 44., 50., 57—59., 65., 66., 72., 77. 11 Päpai (1531), Särospataki (1531), Debreceni Református Kollégium (1538), Bethlenianum (Gyulafehérvár 1622), Collegium Pazmeneum (Bécs 1624). (Kardos József: im. 17-19., 22-23., Szögi Läszlö: 1994, i.m. 19-23., 26-28.) 2 Kardos Jözsef: i.m. 101., 103., 105-106., 118., 122-126., 135. B Kocsis Miklós: 2011a, i.m. 23., Hrubos Ildikó: A felsőoktatás dilemmái a tömegessé válás korszakában, Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1999, 9., Hrubos Ildikó: A XXI. század egyeteme. Educatio, 2006/4, 666. 4 PL a felsőoktatási képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én, Lisszabonban aláírt egyezmény. B Nftv. 2. § (1) bek.
