Seite 71 [71]
OCR
70 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN filozófiai iskolájára.! Más vélemény szerint azonban ezen intézmények még nem tekinthetőek egyetemnek, mivel szervezetük nem volt, vagy ami kialakult, az nem volt intézmény jellegű, sokkal inkább egy személy köré szerveződtek, s küldetésüket tekintve még csak iskolának sem tekinthetőek. Ugyanakkor az egyetem , sJem iskola, hanem a művelődésnek egy másféle, egészen sajátos intézménye. ? A középkor első európai egyetemeit Bolognában és Párizsban hozták létre, ahol teológiát, orvostudományt, jogot és szabad művészeteket lehetett tanulni. A bolognai egyetem előfutárai a XI. századtól működő jogi magániskolák voltak. Ahogy a középkori egyetem — amely lényegében Európa egyik legrégebbi és kialakulása óta folyamatosan fennálló és fejlődő, átalakuló társadalmi alapintézménye! — a magyar egyetemalapítások mintájául szolgált," úgy a későbbiek során is láthatjuk az európai intézményfejlődés lenyomatát a magyar egyetemek és főiskolák szervezeti és működési megvalósításán. Amikor ugyanis hazánk első egyetemalapítási kísérleteire a XIV-XV. században sor került, a szervezet kialakítása és a jogok, kötelezettségek meghatározása a párizsi, bolognai egyetemek példája mentén valósult meg." Ugyan a hazai felsőoktatás történetének túlnyomó részében a meghatározó felsőoktatási intézménytípus az egyetem volt, s maguk a vonatkozó jogszabályok is gyakran ezt a megjelölést preferálták, a korabeli pontos normatív definíció hiányában azt is nehéz meghatározni, hogy mely akkori intézményeket kell a felsőoktatási tevékenységet ellátó szervezetek körébe sorolni. A történettudomány? az egyetem mellett alapvetően az akadémia, ? Cseh Gergely: A felsőoktatás igazgatása, in: Nyitrai Péter (szerk.): Magyar Közigazgatási Jog Különös rész, Miskolc, Miskolci Egyetem ÁJK Államtudományi Intézet Közigazgatási Jogi Tanszék, 2014, 243. Weszely Ödön: Az egyetem eszméje és típusai. Rektori székfoglaló előadás, Minerva, VIIL. évf.,1929/ 4-7, 1929, 125-171. (http://mek.oszk.hu/01900/01934/html/index. htm, 2016.06.08.) > Cseh Gergely: i.m. 243., Weszely Ödön: i.m. Wittrock, Bjorn: Ihe modern university: the three transformations, in: Rothblatt, Sheldon — Wittrock, Bjorn (szerk.): The European and American University since 1800: Historical and Sociological Essays, Cambridge, Cambridge University Press, 1993, 303. > Weszely Ödön: i.m. Kocsis Miklós: 2011a, i.m. 52., emellett az egyetemek kialakulásának és fejlődésének átfogó összefoglalására lásd: Kocsis Miklós: 2011a, i.m. 35—52. Horváth Pál: A korai reneszánsz studium generaleja, Iustum Aeguum Salutare, 2. évfolyam, 2006/1-2, 40. Ugyanitt idézi az alábbi művet: Kardos Tibor: A magyarországi bumanizmus kora, Budapest, 1955, 57-59. Kardos Jözsef: i.m., Szögi Läszlö (szerk.): Hat évszázad magyar egyetemei és föiskoläi, Budapest, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1994, 10-69. ° Pl.az Academia Istropolitana (1467 Pozsony), (Kardos József: i.m. 14., Szögi László: 1994, i.m. 14-15.), valamint a jezsuita akadémiák (Kardos József: i.m. 17—18.), majd évszázadokkal később a Magyar Királyi Gazdasági Akadémia, illetve a Zeneakadémia (Kardos József: i.m. 106.).
