OCR
III. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG KOMPONENSEI Tekintettel arra, hogy a korszerű felsőoktatási jogirodalom nélkülözi az átfogó megközelítést, továbbá a vezetői felelősség témakörét sem érinti, valamint figyelemmel azokra a jogszabályi környezetből adódó körülményekre, amelyeket az előző fejezetben vázoltam, szükséges az egyetemi egyéni és testületi vezetői felelősség komponenseit áttekinteni. Ahhoz hogy a felsőoktatási intézményekben a vezetői felelősség vizsgálható legyen, az alábbi alkotóelemeket kell számba vennünk: mit is értünk magán a felsőoktatási intézményen? Mit jelenet a vezetés, mit a felelősség, és hogyan alakul ki a kettő összekapcsolásából a vezetői felelősség? Végül kit tekinthetünk az egyetemek vezetőinek és melyeket vezető testületeknek? Az e kérdések megválaszolásához szükséges jogszabályi fogalmakat a jogalkotó nem minden esetben vagy nem kellő pontossággal határozta meg, s azoknak a szakirodalomban is különféle meghatározásai ismeretesek. Az alábbiakban ezek szintetizálására is sor kerül. Ez több okból is indokolt: egyrészt — amint azt a következőkben láthatjuk — gyakran rendkívül összetett fogalmakról van szó, amelyek tartalma, az egyes elemek hangsúlyai a fogalom környezetétől is függően eltérőek lehetnek, ezért indokolt rögzíteni, hogy az egyes fogalmakat milyen értelemben használjuk. Másrészt ezáltal válik bemutathatóvá, hogy számos, látszólag könnyen értelmezhető fogalmat hányféle megközelítésben, milyen eltérő hangsúlyokkal alkalmaznak, akár a különböző tudományágak is. Ez azt is eredményezi, hogy a bemutatott fogalomkészlet nem egységes, ami pedig fogalmi bizonytalansághoz, ebből adódóan, illetve az azt nem kezelő hibás, hiányos kodifikáció következményeképpen bizonytalan felelősségi alapokhoz vezet. III.I. EGYETEM VAGY FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY? A felsőoktatás kialakulásával kapcsolatosan ismert olyan nézet, amely a modern európai egyetemek előzményeként tekint a Platón által alapított, az ókori Athénban működő Akadémiára, Hippokratész Kószban létesített orvosi, vagy éppen Rodosz