OCR
II, A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 65 rámutatott az Alkotmánybíróság, hogy az Alaptörvény 1) cikke alapján akormányrendelet jogszabály, amelyet az Alaptörvény 15. § (3) bekezdésének megfelelően a Kormány feladatkörében eljárva, törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján alkot meg, azonban a végrehajtási rendelet törvényhozási tárgyat nem szabályozhat, a törvények végrehajtására vonatkozó rendeletalkotási eljárás ugyanis nem helyettesítheti a törvényalkotást. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy valamely szabályozási tárgykör minden egyes részletszabályát törvényben kellene rögzíteni, azonban az alapelemeket, az alapvető, intézményes kereteket törvényben kell meghatározni. Ha egy rendelet nem a már szabályozott jogintézmény részletszabályait állapítja meg, hanem a jogintézmény lényeges elemeit szabályozza, akkor az tartalmát tekintve nem végrehajtási rendelet. "5 Az e vonatkozásban a határozathoz fűzött különvéleményében Pokol Béla arra hivatkozott, hogy ,a törvényben elegendő csak a lényegi elemeket szabályozni, és ennek részletezése — épp a rugalmasság és a körülmények változásával szükségszerűen változó gazdasági és társadalmi környezethez igazodás miatt — a rendeleti formában is megfelelő. "" Ugyan a konkrét ügyben, a hallgatói szerződést bevezető és pontosabb törvényi felhatalmazó rendelkezés nélkül rendelettel súlyos és hosszú távú kötelezettségekkel terhelő jogszabály kapcsán magam nem osztom az alaptörvényi jogot érintő jogalkotási garanciákat , változó gazdasági és társadalmi környezethez igazodás miatt" rugalmasan kezelő álláspontot, de a véleménykülönbség jól mutatja, mennyire körültekintően kell eljárni a jogszabályi hierarchia szintjének megválasztásakor. Különösen érvényesnek tartom az előző megállapítást az Nftv. tekintetében, amely mindösszesen harminchat felhatalmazó rendelkezést, és ennél jóval szélesebb szabályozási tárgykört ölel fel." A szakirodalom ezt a tendenciát rendkívül negatívan értékeli." Különösen aggályos ez a megoldás akkor, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a törvényi rendelkezések nem csupán hézagosak, egymásnak és más jogszabályoknak gyakran ellentmondóak, de az általuk nyújtott keretek is 208 32/2012. (VII. 4.) AB határozat, ABH 2012, 85—86. 309 Pokol Béla alkotmánybíró különvéleménye a 32/2012. (VII. 4.) AB határozat, ABH 2012, 95. 210 Nftv. 110. $ (1)-(3) bek. A Szabó Imre: A társadalomirányítás jogi eszközei, lehetőségei a felsőoktatásban, in: Hrubos Ildikó — Török Imre (szerk.): Intézményi menedzsment a felsőoktatásban 2., Budapest, Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesülete, 2012, 423. A felsőoktatási jogalkotás átfogó kritikai elemzésére lásd: G. Karácsony Gergely: Jogalkotás a felsőoktatás területén. Követelmények és tanulságok, Magyar Jog, 61. évfolyam, 2014/9, 490—499. Kiss László: A jogi szabályozásról — dióhéjban. Okok és következmények, in: Kéki Zoltán — Nadrai Norbert (szerk.): Jogi beszélgetések. 2013—2015., Kaposvár, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2016. 183.