Seite 65 [65]
OCR
64 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN kárfelelősségi normák képeznek háttérszabályt. Ezért e körben a mögöttes jogszabályként a Ptk. is figyelembe veendő." Az állami egyetemek, főiskolák esetében külön felelősségi kérdést vetnek fel az ezen intézmények költségvetési szervi jogállásából"! adódóan alkalmazandó szabályok, illetve a nemzeti, valamint állami vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek is. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) a költségvetési szerv vezetőjének felelősségi körébe utalja a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátását, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését." A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében a már említett törvények viszonylag egyszerűbb helyzetet teremtenek azáltal, hogy általában költségvetési szervről beszélnek, nem említve a velük kapcsolatban meghatározott feladatokért konkrétan felelős vezető személyét. A felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont használhatja, és a vagyonkezelési szerződésében foglaltaknak megfelelően hasznosíthatja, az állami felsőoktatási intézmény vagyongazdálkodására a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás elveit és feltételrendszerét meghatározó jogszabályok az irányadók. "9" Ebből következően — mögöttes szabályként — a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) rendelkezései is meghatározóak lesznek. Az Nftv. indokolása hangsúlyozza, hogy az kerettörvény jellegű, a legfontosabb szabályozók és felhatalmazások törvényi szintű megfogalmazását tartalmazza, — az előterjesztő véleménye szerint — egyértelmű, átlátható rendszerbe foglalja a felsőoktatási rendszer működésének alapelveit. Az indokolás emellett maga is utal arra, hogy — nyilvánvalóan, de nem kimondottan a keretjellegből adódóan — a törvény számos kérdésben ad a Kormány számára szabályozási felhatalmazást, felsorolva a rendelettel szabályozandó kérdéseket, feladatokat. Önmagában a kerettörvény-végrehajtási rendelet konstrukció nem újdonság és nem is aggályos, azonban minden esetben gondoskodnia kell a jogalkotónak a jogbiztonságot garantáló megfelelő egyensúly megteremtéséről." Az Nftv. kapcsán e körben 203 Tekintettel arra, hogy a Ptk. rendelkezéseit — a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 1. § szerint — a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni, az esetlegesen még hatályos, a Ptk. hatályba lépését (2014. március 15., lásd Ptk. 8:4. §) megelőzően keletkezett jogviszonyokra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Régi Ptk.) irányadó. 204 Nftv. 4. § (3) bek. 205 Áht. 10. § (1) bek. 206 Nftv. 86. § (1), (3) bek. 207 Szövényi Zsolt: Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások, MTA Law Working Papers, 2015/1, 9. (http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/mtalwp/2015 01 Szovenyi. pdf2016.07.08.)
