Seite 58 [58]
OCR
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 57 kereteit a nyomában kialakult Európai Felsőoktatási Térség" biztosította, illetőleg biztosítja ma is. Igaz, ez utóbbi működtetésében az Unió aktív szerepvállalása már szükségszerű, minthogy jelenleg az, Oktatás és képzés 2020" elnevezésű Stratégiai 167 tekinthetjük olyan eszköznek, amely már egyértelműen a bizottsági, tehát uniós szerepvállalást jelenti. Ugyanakkor az EU nem csupán elvekkel, keretekkel és ajánlásokkal járul hozzá a felsőoktatás fejlesztéséhez és az együttműködés serkentéséhez, hanem közvetlenül oktatási, kutatási és innovációs projektjein keresz168 keretrendszert tül, valamint ösztöndíjakkal erőteljesen támogatja is a tagállamok felsőoktatását. Látható, hogy noha az Európai Unió jobbára csak a katalizátor szerepét tölti be, ennek ellenére tevékenysége egyre markánsabb, különösen a XXI. században figyelhető meg erőteljes aktivizálódás. Mégis, egyelőre nem látszik egy, a korábbinál látványosabb, a szigorú szubszidiaritást áttörő irányba történő elmozdulás, Ebből arra is következtethetünk, hogy a közeljövőben nem várható az intézményirányítási felelősség közvetlen megalapozása sem. Annak ellenére, hogy a felsőoktatás révén kiteljesedő europaizáció alábbiakban bemutatott eszközei az intézményvezetési felelősség tagállami szabályozására közvetlenül nem hatnak ki, azoknak jelen vizsgálódásunk szempontjából sajátos szerepük van. A mindenkor hatályos, a felsőoktatást szabályozó törvények az intézmények feladatává tették — és ezáltal közvetve az intézmény vezetőjének hatáskörébe helyezték — az oktatás fejlesztését és nemzetközi kereteinek biztositäsät.'® Az ällami intézmények rektorainak a jelenleg drasztikusan leszűkített hatáskörében pedig még a korábbinál is hangsúlyosabban jelenik meg a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért való felelősség." Ez pedig azt jelenti, hogy egy, az Európai Felsőoktatási Térségben működő intézmény vezetőjének felelősségére akkor is kihatnak a felsőoktatás európai fejlődésének eredményei, ha maga a közösségi normaösszesség kifejezetten nem tartalmaz felelősséget, vagy annak tagállami szabályozását megalapozó rendelkezéseket. 166 Hrubos Ildikó: Az európai felsőoktatási reform előzményei, indítékai és az első öt éves szakasz eredményei, in: Izikné Hendri Gabriella (szerk.): Magyarország a kibővülő Európai Unióban. Az európai felsőoktatás reformja, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006, 91—92. (20065) 167 http://ec.europa.eu/education/policy/strategicframework/index hu.htm (2016.03.22.) 168 Király Miklós: 2011, i.m. 116—117., Mezey Barna: A magyar felsőoktatás és az Európai Unió, Európai Tükör, 15. évfolyam, 2010/11-12, 99. Ugyanakkor ugyanitt Mezey arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós tagsággal megnyílt lehetőségekkel a fejletlenebb államok nehezen tudnak élni, versenyhátrányuk óriási, amelyet súlyosbít a mobilitással élők nem egyenlő anyagi helyzete, ráadásul a munkaerő mobilitása a felsőoktatás legtehetségesebb munkatársainak elvesztésével is járhat. Mezey Barna: 2010, i.m. 100-101., Tattay Levente: Gondolatok a kutatóegyetemről, Iustum Aeguum Salutare, 6. évfolyam, 2010/3, 130-133. 199 Ftv.1. 7. § (2) bek., Ftv.2. 29. $ (2) bek., 170 Nftv. 13. § (7) bek. aa) pont.
