OCR
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 55 fegyelmi felelősség körében követték a szabályozási hagyományt. A fegyelmi vétség alapjául szolgáló magatartás rögzítésén" és a büntetési tételek felsorolásán"? túl az eljárás garanciális elemeit határozta meg, de még a leginkább részletező Ftv.2. sem lépte túl a szabályozás keretjellegét. Azaz — összhangban a felsőoktatási intézmények szabályozási autonómiájával "9 — a felsőoktatási intézményekre bízta a fegyelmi eljárás részletes szabályainak megállapítását a fegyelmi büntetés alóli mentesülés eseteire és az erre vonatkozó eljárásra, a fegyelmi bizottság megalakítására, a tárgyalás és a bizonyítás szabályaira, a védelem biztosításának, továbbá a fegyelmi tárgyalás nyilvánosságának kérdéseire kiterjedően." Az intézményeknek a fegyelmi eljáráshoz kapcsolódó nagyfokú szabadsága a keretszabályozás garanciális jellegét felértékeli. Erre mutatott ráaz Alkotmánybíróság, amikor a 13/2005. (IV. 6.) AB határozatában kifejtette, hogy a jogbiztonság alkotmányos követelményében kifejeződő jogállamiság oldaláról vizsgálva alkotmányellenes volt az Ftv.1. módosítása során úgy beemelni a tényállás tisztázása körébe a hallgató kötelező meghallgatását, hogy a jogalkotó egyidejűleg nem teremtette meg e követelményszabálynak az eljárási határidő terjedelmére vonatkozó kógens rendelkezéssel való összhangját. E határozat indokolásából kiolvasható az az alkotmánybírósági álláspont, amely szerint a jogalkotónak a fegyelmi eljárás keretszabályait úgy kell kidolgoznia, hogy a fegyelmi eljárást lefolytató felsőoktatási intézmény — jogalkalmazói tevékenysége során — valamennyi eljárási szabályt megfelelően alkalmazni tudja. Minthogy ezen álláspont az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képező jogbiztonság alkotmányos követelményén nyugszik, és az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése ezzel azonosan rendelkezik, így a kodifikáció során a jogalkotónak ugyanezen elvárásnak kell megfelelnie. A fegyelmi felelősség láthatóan az egyéni hallgatói jogok és kötelezettségek viszonyában értelmezett és szabályozott — a kollektív jogok esetében ez értelemszerűen fel sem merül. Ugyanakkor a kollektív jogokból fakadó egyéni szerepvállalással összefüggő felelősség (ti. a hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek felelőssége) elvi éllel merül fel. Külön erre vonatkozó szabályozás hiányában csak mint általános egyéni hallgatói kötelezettség megszegését van mód vizsgálni, ami veszélyes lehetőséget kínál az érdekképviselet körébe eső magatartások szankcionálására, illetve arra is, hogy épp ettől tartva a tényleges vezetői szabályszegések és mulasztások is az érdekképviselet örve alatt szankcionálatlanul maradjanak. 158 Ot. 34. § (1) bek., Ftv.1. 38. §, Ftv.2. 70. § (1) bek. 19 Ot. 34. § (2)-(4) bek., Ftv.1. 39. $ (1)-(2) bek., Ftv.2. 70. § (1) bek. 160 Kocsis Miklós: 2011, i.m. 63. 161 Ftv.1. 43. § (1) bek., Ftv.2. 71. § (2) bek.