OCR
54 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN A klasszikus és már kifejezetten az egyetemi hallgatókra alakított fegyelmi szabályok megjelenése a XIX. századra tehető, amikor is az egyes intézményekre hatályos, a vallás és közoktatásügyi miniszter által kiadott rendtartásokban a fegyelmi felelősség intézménye megjelenik." Mindeközben az egyetem e normatív keretek között maga is megalkotja belső szabályzatát." Az intézmény e kodifikációs lehetősége nem elhanyagolható, hiszen az a jog, hogy elrendelhessen, illetőleg lefolytathasson egy fegyelmi eljárást ,- mint az egyetemeket hagyományosan megillető ítélkezési jog maradványa — a mai napig szerves részét képezi az autonóm egyetemek működésének. "? Ennek ellenére a kormányzat részéről többször is felmerült egy központilag részletesen szabályozott fegyelmi eljárás gondolata, ez azonban ténylegesen csak 1955 és 1985 között sikerült." Sőt 1955 és 1957 között az államhatalom gyakorlatilag közvetlenül kezdeményezte az eljárásokat, igaz, később már , finomabb" módszert alkalmazott: , értesítette a rektort, hogy a megnevezett hallgató ellen politikai okokból nyomozás indult, rendőrhatósági figyelmeztetésben részesült, illetve ügyében jogerős bírósági ítélet született, így ezután automatikusan eljárás indult, amely formális bizonyítás és a tényállás alapjául szolgáló cselekmény pontos ismerete nélkül szigorú büntetéssel zárult.""7 Az oktatást első alkalommal átfogóan szabályozó, az Ot., valamint a felsőoktatást önállóan szabályozó jogszabályok, az Ftv.1., valamint az Ftv.2. a hallgatói 153 Lásd: A vallás- és közoktatási m. kir. ministernek 21735/1875. sz. a. kiadott rendelete: a budapesti királyi magyar tudomány-egyetem tanulmányi, fegyelmi és leczkepénz-szabályzata, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministertől. — 28.458. szám. A budapesti kir. magyar tudomány-egyetem tanulmányi, fegyelmi és leczkepénz-szabályzata, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1915. év i 87.699. számú rendeletével jóváhagyott tanulmányi, fegyelmi és leckepénz szabályzata a debreceni m. kir. tudományegyetemnek, a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter 1935. évi 27.060 számú rendeletével jóváhagyatott, felvételi, tanulmányi, tandíjmentességi és fegyelmi szabályzata a m. kir. József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetemnek (műegyetemnek). 15 A Radovics György: i.m. 5—8. 155 Rigó Kinga Viktória: Kuppis Anna fegyelmi ügyének ürügyén, Jogtörténeti szemle, 2013/1, 44. 15. a Eötvös József készítette el az egyebek mellett a fegyelmi eljárást is részletekbe menően rendező, a magyar egyetem alapszabályainak tervezetét. Erről lásd: Rigó Kinga Viktória: Adalékok az egyetemi bíráskodás történetéhez — különös tekintettel a magyar egyetem alapszabályaiban foglaltakra, Jogtôrténeti szemle, 2011/2, 40-43. 1985-ig az államhatalom által vezérelt fegyelmi eljárások alkalmasak voltak a politikai tisztogatásokra is. Lásd: Kézdi György: Fegyelmi eljäräsok a felsöoktatäsban 1956-1990, Magyar felsőoktatás, 2000/8, 8—9. A tanulmány a hallgatókkal szembeni alapvetően politikai indíttatású eljárásokat foglalja össze, amelynek keretében ismerteti az akkor hatályos fegyelmi rendelkezéseket, amelyek a büntetések fajtáit tekintve mind a korábbi, mind a későbbi szabályozással hasonlóságot mutatnak. Az más kérdés, hogy a fegyelmi vétség alapjául szolgáló tényállásban erősen érvényesül a diktatúra ideológiája, illetve a szankciók velejárójaként fegyelmi vétséget elkövetők nyilvános megszégyenítése. 57 Pajkossy Gábor: Dicstelen lapok karunk történetéből, 2000 Irodalmi és társadalmi bavi lap, 2014/2 (http://ketezer.hu/2014/02/dicstelen-lapok-karunk-tortenetebol/ 2016.04.15.)