Oldal 53 [53]
OCR
52 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN nincs, és az erre vonatkozó alapvető szabályai sem különböznek érdemben, ezért az azok vonatkozásában tett korábbi szakirodalmi megállapítások ma is érvényesek, a hallgatói jogviszony természetének megvilágítása során adekvátak. A mai értelemben vett hallgatói jogviszonyból fakadó saját jogként van jelen a hallgatók kollektív joga, ami a hallgatói önkormányzat ex lege működésében ölt testet. A hallgatói kollektív jogok csírájukban már XX. század elején megfigyelhetők, hiszen egyes VKM rendeletek már tartalmaznak a hallgatók egyesületeire vonatkozó rendelkezést. A dékán hatásköre volt a karhoz tartozó ifjúsági egyesületek feletti felügyelet, azok ennek keretében kötelesek voltak költségvetésüket és számadásukat neki évenként bemutatni; a rektor pedig , főfelügyeletet" gyakorolt az összes ifjúsági egyesület fölött, illetve aközös egyetemi egyesületek közvetlenül az ő felügyelete alatt álltak, s azok költségvetésüket és számadásukat évenként neki mutatták be." Kesőbb pedig még ennél is cizelláltabb szabályozással találkozunk." A mai értelemben vett — valódi autonómiával rendelkező — hallgatói önkormányzatok azonban csak az Ftv.1. hatálybalépésével jelennek meg. A kollektív hallgatói jogok egy kulcseleme az intézményi döntéshozatalban részvételhez való jog, ami azonban nem a hallgatói önkormányzatok kialakulásával függ össze. Már az Ot. bizonyos értelemben végrehajtási rendelete is kimondta, hogy az intézményi tanács nem hivatalbóli tagjait fele-fele arányban a hallgatók, illetőleg az oktatók, kutatók és dolgozók választják." 42 A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1914. évi 105.120. számú rendeletével közzétett szabályzat a debreczeni és pozsonyi magyar királyi tudományegyetemek szervezetéről, tanulmányi és vizsgarendjéről 17. és 48. §. Az 1935/27.060. VKM r. 164. § 4. bekezdése előírta, hogy a Műegyetem hallgatói a műegyetemi hatóságok felügyelete alatt nem álló egyesületeknek csak a Műegyetemi Tanácsnak engedélyével 14 > lehetnek tagjai. A 165. $ pedig tételesen szabályozta, a műegyetemi ifjúsági egyesületek megalakulásának engedélyezését, amely minden esetben a Műegyetemi Tanács hatáskörébe tartozott, amely egyúttal legfelsőbb fokon ellenőrizte az összes említett egyesület működését is. Ennek keretében joga volt azok működését ideiglenesen felfüggeszteni, vagy pedig az egyesület végleges feloszlatása iránt felsőbb helyre javaslatot tenni. A rektort felsőbb és általános felügyeleti jog illette meg az összes műegyetemi ifjúsági egyesület felett; a közvetlen és állandó felügyeletet a közös (vagyis a nemcsak az egyes karokon vagy osztályokon belül működő) ifjúsági egyesületek felett a rektor, az egyes karokon vagy osztályokon belül működő ifjúsági egyesületek felett pedig az illetékes kari dékán gyakorolta. A rektor minden tanév végén bejelentette a Műegyetemi "Tanácsnak az ifjúsági egyesületek ellenőrzése során tapasztaltakat, és javaslatokat tett az általa esetleg szükségesnek tartott intézkedésekre. Az illetékes dékánok idevonatkozó jelentésüket a kari ülésnek és a rektornak tették meg. A rektor, illetve a dékán az őt, az ifjúsági egyesületek felett a fentiek értelmében megillető felügyeleti és ellenőrzési jogát, rendszerint az ifjúsági egyesületekhez kijelölt tanárelnökök útján gyakorolta. A közös, vagyis a nemcsak az egyes karokon (osztályokon) belül működő ifjúsági egyesületek tanárelnökeinek kiküldéséről, valamint tisztikarának megerősítéséről a Műegyetemi Tanács, a csakis az egyes karokon (osztályokon) belül működő ifjúsági egyesületek esetében pedig az illetékes kar tanártestülete határozott. 44 A felsőoktatási intézmények szervezetéről és működéséről szóló 20/1986. ( VIII. 31.) MM sz. rendelet 6. § (3) bek.
