Oldal 46 [46]
OCR
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 45 akadémiai tanács segíti.? Végül egységes szabályként került rögzítésre, hogy a felsőoktatási intézmény vezetője mellett véleményező és javaslattevő testületként az intézmény tanácsa, a kar dékánja mellett pedig a kari tanács működik. Az intézmény és a kar tanácsának összetételét és működését a felsőoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata határozta meg." Az egyetemi és a kari tanács hatásköre erősödött: előbbi megválasztotta a rektorhelyetteseket és a tanszékvezetőket, a miniszternek csak megerősítési joga volt, a dékánt pedig egyenesen a kari tanács választotta, e tisztséget a rektor erősítette meg, megbízása a miniszterhez fel sem került § Ádám Antal ehhez azt fűzte hozzá, hogy az egyetem vezetése e szerkezetben a vezetők és testületi szervek (azaz a rektor, a dékán, az egyetemi és a kari tanács) együttműködésével valósult meg, s bár e testületeket az Ftvr. eredetileg javaslattevőnek minősítette a gyakorlatban sokkal fontosabb szerepet töltöttek be, gyakran ügydöntő hatású állásfoglalásokat adva." Az egyszemélyi és testületi vezetésről az Ot. már kimunkált szabályozás formájában rendelkezett, rögzítve, hogy felsőoktatási intézmény vezetése az egyéni felelős vezetők és a testületi szervek (intézményi, illetőleg a kari tanács, valamint az önálló oktatási szervezeti egységek mellett működő tanácsok) között megosztott hatáskörök gyakorlása útján, ezek együttműködésével valósul meg." Kiemelendő, hogy az Ot. nem csupán a hatáskör-átruházás lehetőségét biztosította, hanem kifejezetten előírta a szubszidiaritás elvét, kimondva, hogy a testületi hatásköröket úgy kell megállapítani, hogy a nevelő-oktató és a tudományos munka tartalmáról, valamint a munka eredményességét meghatározó alapvető fontosságú ügyekben ők döntsenek, illetőleg hogy a más szervek hatáskörébe tartozó kérdésekben véleményt nyilváníthassanak. Az Ot. előremutató rendelkezése volt a vezetők számára a testületek felé beszámolási kötelezettség előírása is, a szakirodalom ugyanakkor visszalépésként értékeli, hogy a jogszabályok által más hatáskörébe "2 A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről szóló 1953. évi 9. törvényerejű rendelet 3.§, Mosonmagyaróvárott és Keszthelyen Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről szóló 1954. évi 21. törvényerejű rendelet 3. §, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola létesítéséről szóló 1953. évi 17. törvényerejű rendelet 2. § (1) bek., Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola létesítéséről szóló 1954. évi 20. törvényerejű rendelet 2. § (1) bek. Mindkét utóbbi jogszabály egyúttal kimondta, hogy a főiskolai tanács feladatköre magában foglalja az egyetemi és a kari tanács feladatkörét. A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola létesítéséről szóló 1954. évi 20. törvényerejű rendelet 2. § (3) bekezdése pedig azt is rögzítette, hogy a Főiskola igazgatóját és igazgatóhelyetteseit a főiskolai tanács javaslata alapján nevezi ki a földművelésügyi miniszter. 93 Ftvr. 6. § 94 Keczer Gabriella: 2010, i.m. 41. o. 95 Ádám Antal: Az egyetemi tanács és a kari tanács helyzete és szerepe az új jogi szabályozás tükrében. Felsőoktatási Szemle, 19. évfolyam, 1970/1, 10-16. 96 Ot. 122. § (1)-(2) bek.
