Oldal 44 [44]
OCR
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 43 a második világháborúval lezártnak tekinthető." Mindazonáltal a kiegyezést követő közel száz esztendő alatt is az egyetemi tanács hatásköre sokban emlékeztet a mai szenátusi hatáskörre, erős, operatív vezető testületként jelenik meg a VKM rendeletekben is."! Számos személyzeti hatáskör mellett jelentős volt a gazdálkodást érintő döntések meghozatalára jogosultsága. ? Azonban a gazdálkodáshoz kapcsolódó egyetemi tanácsi hatáskörök korántsem jelentettek széleskörű autonómiát. Ez különösen a harmincas évekre érvényes megállapítás, amikor az autonómia nem csupán a gazdasági kérdésekben, de a személyzeti és tanulmányi ügyekben is erőteljesen korlátozott volt." Más kérdés, hogy ezzel párhuzamosan okkal merült fel agazdasági működtetés átszervezése úgy, hogy pl. a műegyetemen a miniszternek közvetlenül alárendelt hivatal vette át a gazdasági igazgatást," miközben elvetették azt a Budapesti Tudományegyetem által javasolt megoldást, hogy a gazdasági ügyeket az egyetemi tanácsnak alárendelt segédhivatal kezelje. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az egyetemeket érintő különböző jogszabálytervezetek elfogadása előtt mód nyílt azok véleményezésére, azokat az egyetemi tanácsok rendre megtárgyalták, gyakorta módosító javaslatokat indítványozva." 80 A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról szóló 1940. évi XXVIII. törvénycikk is utalt az egyetemi tanács intézményére (5. §). 8 e Az egyetemi testületek korszakban érvényesülő hatásköri szabályait részletesen összefoglalja az alábbi tanulmány: Rónay Zoltán: Az egyetemi tanács és a rektor felelősségének alapjai a vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelkezések tükrében (1867-1945), Jogtörténeti Szemle, 2015/4, 53—62. A pesti egyetem vonatkozásában lásd: Sashegyi Oszkár: i.m. 208. o., Mezey Barna: Az egyetem szervezete az első világháború előtt, in: Szögi László (szerk.): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635—2002, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2003, 241—242., 245—246. §2 Még a működésében az abszolutista felsőoktatás-irányítás lenyomatát leginkább magán viselő pesti egyetem esetében is előírás volt, hogy a gazdasági igazgató előterjesztéseit, különösen a dologi kiadásokra szükséges fedezetről készítendő évi költségvetést megtárgyalja. A gazdálkodással összefüggő hatáskörök részletesebben jelennek meg a Műegyetemnél. A Műegyetemi tanács működéséhez lásd: Batalka Krisztina: A Királyi József Műegyetem vezetőtestületi ülései napirendi pontjainak jegyzéke, Budapest, A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára, 2007, 9. 8 Ív) Ladányi Andor: A gazdasági válságtól a háborúig. A magyar felsőoktatás az 1930-as években, Budapest, Argumentum Kiadó, 2002, 159. (2002a) Ezzel szemben a korszakban benne élve (még 1931-ben) Magyary Zoltán úgy vélte, hogy az autonómiát nem fenyegeti veszély. (Magyary Zoltán: A kormány és az egyetemek tudománypolitikai együttműködése, in: Mezey Barna (szerk.): Magyary Zoltán — , A tudományos versenyben megállás nincs". Válogatott tanulmányok, Budapest, Gondolat Kiadé, 2011, 148-149.) Egyetemi gazdasági hivatalok 1925-ös, Magyary Zoltan javaslatára megvalósított átszervezésére lásd: Ladányi Andor: 1991, i.m. 25—26. Ladányi Andor: 20022, im. 163—165., valamint Ladányi Andor: Az egyházak és a felsőoktatás a Horthy-korszakban, Térténelmi Szemle 44. évfolyam, 2002/3-4, 314-316. 8 3 8 a
