Seite 41 [41]
OCR
40 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN továbbiakban: Mt.3.) (2012. július 1. napjától Mt.4.) hatálya alá tartozó munkál tatónál a vezetői megbízás alatt vezető állású munkavállalót kell érteni. "? A jogirodalom a vezetői, magasabb vezetői megbízások, különösen a rektorra vonatkozó rendelkezések kapcsán kiemeli, hogy a változások nem csupán formaiak, hanem a korábbitól eltérő tartalommal is bírnak, különösen a rektori tisztség betöltésének feltételei, a megbízás időtartama és az eljárási rend tekintetében, mindazonáltal a részletezés sem eredményezte, hogy a fogalomhasználat egyértelműbb, ezáltal a végrehajtáshoz szükséges jogalkalmazás egyszerűbb lett volna. Az oktatási kormányzat által elkövetett hibák és a felsőoktatás ellenállása eredményeképpen az Ftv.2. nem tudta betölteni szerepét, nem biztosította az Európai Felsőoktatási Térségben elvart hatékony intézményvezetési szerkezetet. Az Ftv.2. kapcsän készitett felmérés eredményei is azt mutatták, hogy ,,az egyetemek átalakítását tovább kell folytatni", és bár többek szerint a gazdasági tanács előrelépést jelentetett, a reform folytatása elkerülhetetlennek látszott, és még az Ftv.2.-t legerőteljesebben ellenző intézményi vezető szerint is jogos felvetés az egyetemek, főiskolák vezetésére vonatkozó keretek, szabályok változtatása iránti igény." Megjegyzendő, hogy a vizsgált időszakban, nem csupán a hazai, de mondhatni a kontinentális szabályozásban is a problémát nem csak a vezetői képességek differenciált megléte okozta, de a rövid vezetői ciklusok a kontinuitást is kétségessé tették. Erre volt megoldás Ausztriában a pre-rektor, prorektor és a hivatalban levö rektor „triumvirätusa”.°° Az 1996-os módosítás nem egyértelmű megítélése, majd az Ftv.2. elfogadását megelőző," illetve módosítási kíséretével összefüggő vesszőfutás után 2010-re sokan úgy gondolták, érdemi változtatásra van szükség. Egyetemvezetők körében készített felmérés szerint sokan szkeptikusak voltak ennek megvalósíthatósága, és leginkább a megvalósítás módja (ti. külföldi minta egy az egyben, vagy a magyar sajátosságokhoz igazított bevezetése a jobb, avagy egy, a kormányzat által felülről vezérelt reform, vagy alulról építkező belső megújulás a célravezetőbb). Ennek során többször felmerült az egyszemélyi vezető hatáskörének felelősségével arányos tágítása, vagy éppen e hatáskörök megosztása a tudós rektor és a professzionális vezető között. Ez utóbbi vonatkozásában már felmerült a kancellár mint operatív vezető gondolata (miközben ugyanezen 62 Ftv.2. 96. § (11) bek. A 96. § eredeti (10) bekezdésének számozását a 2008. évi XCVII. törvény 8. § (2) bekezdése változtatta (11) bekezdésre. 8 Nádas György: 2007, i.m. 251—252. o. 64 Keczer Gabriella: 2007, i.m. 185. o. 55 Keczer Gabriella: 2010, i.m. 96—97. o. 6° De Groof, Jan — Svec, Juraj — Neave, Guy: Democracy and governance in bigber education, The Hague, London, Boston, Kluwer Law International, 1998, 133-134. 67 Az Ftv.2. előkészítéséről további adalékkal szolgál Bazsa György. (Bazsa György: Metszetek felsőoktatásunk közelmúltjából, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014, 69—86.)
