Oldal 40 [40]
OCR
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 39 ban az akadémiai és az operatív működtetést elválasztotta (volna), " míg más vélemény szerint nem változtatta meg a felsőoktatási intézmények vezetését, a gazdasági tanács mint tanácsadó jellegű testület beemelése nem tekinthető érdemi megújulásnak." Az Ftv.2. már tételesen felsorolta a vezetői megbízásokat, egyúttal különbséget tett magasabb vezetők és vezetők között." Előbbi körbe tartozott a rektor, a rektorhelyettes, a főigazgató, a dékán, a gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató és az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője (főtitkár vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott más megnevezéssel), továbbá a regionális központ vezetője." Vezetői megbízás volt kiadható — a rektor és rektorhelyettes kivételével — az előzőekben felsoroltak helyettesei, valamint a szervezeti egységek vezetői és vezetőhelyettesei részére." A vezetői megbízások a felsőoktatási intézmények jellegéhez, sajátosságához igazodva — fenntartótól függetlenül — egységesek voltak, egységes megnevezéssel bírtak." Az Ftv.2. azt is kimondta, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a "6 Nádas György: A felsőoktatási intézmény vezető testületeinek és vezetőinek munkajogi szempontú elemzése, in Csák Csilla — Olajos István (szerk.): Ünnepi tanulmányok Prugberger Tamás professzor 70. születésnapjára, Miskolc, Novotni Alapítvány, 2007, 248., Derényi András: A magyar felsőoktatás átalakulása 1989 és 2008 között, in: Drótos György — Kovats Gergely (szerk.): Felsöoktatäs-menedzsment, Budapest, Aula Kiad6ö, 2009, 47-48. Älläspontom szerint ez utöbbi megällapitäs sorän nem lehet eltekinteni attöl a körülmenytöl, hogy az irányító testület helyébe illesztett gazdasági tanács megnehezíthette, vagy végső soron megakadályozhatta pl. egy tanszék létesítését azáltal, hogy a szervezeti egységek alapításáról szóló szenátusi döntéshez előzetes szükséges véleménye elutasító volt. Mészáros "Tamás: Magyar felsőoktatás: állandó változásra ítélve, in: Hrubos Ildikó — Török Imre (szerk.): Intézményi menedzsment a felsőoktatásban 2. Budapest, Felsőoktatási Gazdasági Szakemberek Egyesülete, 2012, 120. Keczer Gabriella: 2010, i.m. 92. Ezzel egyébként eltért attól a jellemző szabálytól, miszerint a költségvetési szervek vezetői 5 S 5 œ beosztásban foglalkoztatott munkatársai esetében miniszteri rendelet által rögzített a magasabb vezetők, illetve a vezetők sorolhatók e körbe. (Lőrincz György: A vezető állású munkavállalóra vonatozó eltérő rendelkezések, in: A Munka Törvénykönyve magyarázata, Budapest, Complex, 2008, 837.) Az állami felsőoktatási intézmények tehát annyiban is sajátosak, hogy a vezető és magasabb vezető munkavállalók (közalkalmazottak) körét nem miniszteri rendelet (mint általában) hanem a törvény határoz(t)za meg. Ftv.2. 96. § (1) és (4) bek. Emellett az Ftv.2. 141. § (8) bekezdés kimondta, hogy az egészségügyi felsőoktatási intézményben — ha centrum nem jön létre — egészségügyi 5 © szolgáltatás irányításáért felelős magasabb vezetői megbízással rendelkező vezetőt kell a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. Ha az egészségügyi szolgáltatásért felelős vezető nem a rektor, feladatait, kötelezettségeit és kötelezettségvállalási jogosultságát a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. © Ftv.2. 96. § (2) bek. 4 Szüdi János: i.m. 907. o.
