OCR
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 37 más szervezeti egység vezetője." Mindenesetre a feladatspecifikus megnevezések elkülönítése és a vezetői szintek szerinti differenciálás arra már mindenképpen alkalmas volt, hogy a szakmai felelősség tartalmi irányait kijelölje, terjedelmét behatárolja. A szakirodalomban ismert olyan álláspont is, amely az Ftv.1. vezetési szerkezetre vonatkozó megoldását problematikusnak tartja, olyannak, ami „nem felel meg a felsőoktatási legiszláció nemzetközi tendenciáinak, és nem segíti elő a felsőoktatási intézmények vezetése színvonalának és szakszerűségének növelését, ? és bár kettős, egyszemélyi-testületi vezetési struktúra olvasható ki a rendelkezésekből, mégis deklaráltan a rektor, illetve a főigazgató a kijelölt vezető, a megosztott vezetést nem rögzíti a normaszöveg," Mindez pedig véleményem szerint visszahat a szakmai felelősség kérdésére is. A jogalkalmazást nehezítő kodifikációs bizonytalanságok mellett további probléma volt, hogy bár az Ftv.1. lefektette az autonóm magyar felsőoktatás alapjait, de nem nyújtott megfelelő kereteket az elvárt intézményi fejlődéshez. Minthogy ennek koordinálása egyértelműen az egyszemélyi vezető (rektor, főigazgató) szakmai felelőssége volt, ez egyszersmind annak beismerését is jelentette, hogy a törvényi keretek nem igazán alkalmasak a vezetői működés szakmai kereteinek kijelölésére ésszámonkérhetőségük megalapozására. Ezért amikor 1996-ban egy racionálisabb intézményi szerkezet és működés megteremtése érdekében novella jellegű módosításra került sor," két olyan rendelkezés is bekerült a törvénybe, amely a szakmai, sőt bizonyos vonatkozásban a jogi felelősség tekintetében is előrelépésként értékelhető. Előbbi azt mondta ki, hogy az intézmény vezetője (rektor, főiskolai rektor," főigazgató) a gazdasági feladatok tekintetében az intézmény — az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti — egyszemélyi felelős vezetője." Az egyszemélyi felelős vezetői mivolt azonban nem csupán az államháztartási jogszabályokra utalással nyer jelentőséget, hanem a törvényességi felügyelettel összefüggésben is. Itt van ugyanis különös szerepe annak a rendelkezésnek, amely az oktatási miniszter hatáskörében szabályozta a 4 1997. február 1. után a más szervezeti egység vezetője átfogó kategória váltotta fel az addigi részletesebb felsorolásban szereplő, de tartalmilag az új kategóriába beolvadó elemeket: kollégiumigazgató; kollégiumigazgató-helyettes; rektori (főigazgatói, dékáni, igazgatói) hivatalvezető; gazdasági főigazgató-helyettes; gazdasági igazgatóhelyettes; osztályvezető, illetőleg a vele azonos besorolású közalkalmazott; egyúttal törölve az oktatási szervezeti egység vezetőhelyettesét a listából. * Ladányi Andor: 1994a, i.m. 16—17. 16 Ladányi Andor: 1994a uo. " Szamel Katalin: Előszó, in: Gallay Katalin (szerk.): A felsőoktatási törvény, Budapest, Felsőoktatási koordinációs iroda, 1996, 7. 18 A főiskolai rektor csak 2000. január 1. napját követően — mikor e jogintézményt az Ftv.1. átfogó módosítása létrehozta — került a felsorolásba. 4 Ftv.1. 124/B. §