Seite 37 [37]
OCR
36 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN szony, közalkalmazotti jogviszony stb. külön törvényekben rendezése), másrészt az első önálló átfogó felsőoktatási törvény, azaz az Ftv.1. megalkotása. Az Ftv.1. előkészítése során végzett felmérésből megállapítható volt, hogy a megkérdezett egyetemi, főiskolai oktatók döntő többsége szükségesnek tartotta, hogy a rendszerváltozást követő viszonyokhoz (társadalmi-politikai feltételrendszerhez) illeszkedő, új, önálló normaszöveg foglalkozzon a felsőoktatással. Ugyanezen felmérésből az is kiderül, hogy a tervezet előnyének egyértelműen a nagy fokú intézményi önállóságot, autonómiát tartották, elenyésző volt azok száma, akik még a tervezetben szereplőnél is nagyobb fokú szabadságot vártak volna el. Ennek ellenére a vezetési struktúrában a korábbi szabályozáshoz képest számottevő változás nem következett be. Bár bizonyos körben már az Ftv.1.-ben megjelent a fenntartó személyétől független egységes vezetői fogalomhasználat, ez önmagában még nem jelentett biztos támpontot a szakmai felelősség megállapításához. Az Ftv.1. ugyan rendelkezett arról, hogy a felsőoktatási intézményt a rektor, ? a karokra nem tagozódó főiskolát a főigazgató (a továbbiakban együtt: az intézmény 1, azt azonban nem rögzítette, hogy e vezetője) vezeti helyettesek közreműködéséve vezetők közül állami intézmény esetében ki minősül magasabb vezetőnek, ki pedig vezetőnek, a nem állami intézmények esetében pedig vezető állású munkavállalónak. Előbbi esetben a Kjt. megfelelő alkalmazásával — felhatalmazó rendelkezés alapján — miniszteri rendelet"! határozta meg ezt a kört. Eszerint a felsőoktatási intézményekben magasabb vezető beosztás volt a rektor, a rektorhelyettes, a főigazgató (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon), a főigazgatóhelyettes (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon), a szövetségi elnök, ? a dékán, a dékánhelyettes, az egészségtudományi, illetve agrártudományi centrum vezetője, ? az önálló oktatási szervezeti egység vezetője, a (karjigazgató (főiskolán), a főtitkár, a gazdasági (főjigazgató. Vezető beosztás volt a (karjigazgatóhelyettes (főiskolán), az önálló oktatási szervezeti egység vezetőhelyettese, a nem önálló oktatási szervezeti egység vezetője, gazdasági (főjigazgatóhelyettes, a 38 Szemerszki Mariann: Főiskolai és egyetemi oktatók a felsőoktatási törvény tervezetéről, Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1993. 67. 5 A szakirodalomban ismert olyan álláspont, amely kifogásolta, hogy ráadásul a korszerű ún. elnöki rendszer bevezetését egyszersmind ki is zárja. (Ladányi Andor: Ami jó benne és ami nem, Budapest, Oktatáskutató Intézet, 1994, 19.) 40 Ftv.1. 52. § 3" A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról szóló 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet 4. §, majd az azt hatályon kívül helyező, de e körben szó szerint egyező 33/2000 (XII. 26.) OM rendelet 4. § #2 Csak 1997. február 1. után 8 Csak 1997. február 1. után
