Seite 35 [35]
OCR
34 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN magyar felsőoktatás szovjet mintára történő átalakítására került sor,"! mígnem a szerkezetet megszilárdító jogszabály — jelentős részben — a korábbi (tehát a második világháborút megelőzően kialakult) elemekben öltött testet. Tulajdonképpen ennek előjele volt az Fsztvr., amely általánosságban rögzítette, hogy az egyetemek rektorait, az egy karral működő egyetemek dékánjait, a főiskolák és akadémiák igazgatóit, valamint az egyetemi tanárokat a Minisztertanács, a dékánokat, valamint a főiskolai és akadémiai tanárokat az egyetem, főiskola, illetőleg akadémia felett felügyeletet gyakorló miniszter személyes hatáskörben nevezi ki." Mindez a minisztert a dékántól a dékánhelyetteseken át a tanszékvezetőkig terjedő kinevezési jog útján még erősebb politikai irányítást jelentett." Az, hogy továbbra is az egyszemélyi vezetés elve érvényesült, csupán látszólagos, e személyek működését jelentősen behatárolta az intézményi párttitkár, illetve az adminisztratív belső egységek (személyzeti osztály, tanulmányi osztály). A vezetői szerkezetet az Ortv. sem rendezte, az ez utóbbi részletszabályait összefoglaló Ftvr. közel negyed századra szilárd kereteket adott. Tisztázta, hogy az egyetem és az egyetemi jellegű főiskola vezetője a rektor; a főiskola, a felsőfokú technikum, valamint a felsőfokú intézet vezetője az igazgató, a kar vezetője a dékán, akit dékánhelyettesek segítenek. A későbbi főiskola-alapító törvényerejű rendeletek közül több egyrészt külön utalt a főigazgató-helyettesekre, másrészt a főiskolai karok vezetőjeként az igazgatót határozta meg (és nem a dékánt).? A Ftvr. ezzel valójában egyúttal intézménye, ugyancsak igazgatóval [Külügyi Főiskola létesítéséről szóló 1952. évi 18. törvényerejű rendelet 3. § (1) bek.] és egyes esetekben az igazgatót segítő oktatási és gazdasági [Kertészeti és Szőlészeti Főiskola létesítéséről szóló 1953. évi 17. törvényerejű rendelet 2. § (1) bek.], valamint tudományos igazgatóhelyettes IMezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola létesítéséről szóló 1954. évi 20. törvényerejű rendelet 2. § (1) bek.] működésének rögzítésével. 2 + Keczer Gabriella: Egyetemirányítás: lehetőségek és korlátok, Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására, 2010, 36. Ennek eklatáns példája a tudományegyetemek és a műszaki egyetemek szervezetének szabályozása tárgyában kiadott 274/1950. (XI. 23.) MT rendelet. 5 Fsztvr. 3. §. Az 5. § (1) bekezdése pedig a tanszékvezetői megbízásra — mint egyetemen a létesíthető vezetői tisztségre — utalt. 26 Nagy Marianna: 2014, i.m. 372. 27 Keczer Gabriella: 2010, i.m. 37. Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola létesítéséről szóló 1968. évi 16. törvényerejű Ÿ 2 œ rendelet 5. §, a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola létesítéséről szóló 1969. évi 6. törvényerejű rendelet 5. §, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola létesítéséről szóló 1969. évi 26. törvényerejű rendelet 5. §, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola létesítéséről szóló 1970. évi 22. törvényerejű rendelet 5. §, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola létesítéséről szóló 1970. évi 24. törvényerejű rendelet 5. §, Külkereskedelmi Főiskola létesítéséről szóló 1971. évi 19. törvényerejű rendelet 4. §, Kaposváron Mezőgazdasági Főiskola létesítéséről szóló 1971. évi 21. törvényerejű rendelet 5. §, Nyíregyházán Mezőgazdasági Főiskola létesítéséről szóló 1971. évi 22. törvényerejű rendelet 5. §, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola létesítéséről szóló 1972. évi 15. törvényerejű rendelet 5. §.
