Oldal 34 [34]
OCR
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 33 akadémiák, amelyekről a Ratio Educationis kimondta, hogy azok ,az egyetem leányintézeteinek tekintendők nemcsak vele való kapcsolatuknál fogva, (...) hanem azért is, mert a felsőbb tudományok akadémiai tanárainak tanári képesítésüket az egyetemen kell elnyerniük. Egyebekben azonban igazgatásuk egyedül a királyi tartományi igazgatóktól függ." Az akadémiák irányítási struktúrája hosszabb ideig érintetlenül maradt," érdemi változásra csak a XX. sz. elején került sor, amikortól a királyi jogakadémiák vezetői dékáni megjelöléssel működtek tovább." Az ekként a dualizmusban kialakult és a két világháború között megszilárdult? egyszemélyi vezetési, illetve , felsővezetői" struktúra első jelentősebb változása a második világháborút követően, majd az államszocializmus első korszakában némileg kaotikusnak tűnő módon következett be.? Ekkor valójában a 5 Ratio Educationis XXV-XXVI. § Az akadémiai igazgatók (elnökök) feladata a szabályok betartatása és a fegyelem biztosítása volt. Emellett az akadémiákon is működött a szabad és nemes művészetek igazgatója (Ratio Educationis XIX. §). 9 Az akadémiai igazgatói tisztséget erősített meg a katonai Ludovika-akadémiáról szóló 1808. évi VII. törvénycikk, amely vezetőként az igazgatót, helyetteseként az aligazgatót jelölte meg (8-10. $), valamint a magyar kirälyi honvedsegi Ludovika-Akademia felällitäsäröl szóló 1872. évi XVI. törvénycikk, amelynek 3. §-a ezzel egyezően rendelkezett. A királyi jogakadémiák tekintetében említendő még a jogtanodák újjászervezéséről szóló 1874. évi május hó 4-i 12.917/74. VKM. számú rendelettel közzétett szabályzat. 3 Lásd: a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1911. évi 59.045. számú rendeletével fr kiadott szabályzat a kir. jogakadémiákon a dékánátusi intézmény behozataláról. 2 D Lásd: a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről szóló 1934. évi X. törvénycikk 3. § 8 Az azonban a korábbi hagyományok folytatásának tekinthető, hogy az egyetemeket általában a rektor (Építőipari Műszaki Egyetem felállítása tárgyában hozott 1952. évi 13. törvényerejű rendelet 4. §), az azokon működő karokat dékán vezette [a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szervezetének módosításáról szóló 1955. évi 30. törvényerejű rendelet 1. § (2) bek.]. Ezzel szemben meglehetősen idegen megoldás a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről szóló 1948. évi LVII. törvénycikkben [3. § (2) bek.] és a Nehézipari Műszaki Egyetem létesítéséről 1949. évi XXIII. törvényben [3. § (2) bek.] a rektort helyettesítő kurátor intézménye, aki az Egyetem közigazgatását vezette, és az Egyetem tanulmányi ügyeit a rektorral egyetértésben irányította, e minőségében a vallás- és közoktatásügyi miniszternek tartozva fegyelmi felelősséggel. Ugyanennyire sajátos, hogy a Szegeden létesített Közlekedési Műszaki Egyetem élén az Egyetem oktató munkáját irányító és annak ügyvitelét vezető dékán állt [Közlekedési Műszaki Egyetem létesítése tárgyában hozott 1951. évi 19. törvényerejű rendelet 3. § (1) bek.]. Az akadémia megjelölésű intézményeket pedig továbbra is elnök (a Külügyi Akadémia létesítéséről szóló 1948. évi LVIII. törvénycikk 4. §) vagy igazgató (a Gazdasági és Műszaki Akadémia létesítéséről szóló 1949. évi XIX. törvénycikk 3. §, Mosonmagyaróvárott és Keszthelyen Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről szóló 1954. évi 21. törvényerejű rendelet 3. §) vezette. Későbbi szabályozásokban már megjelenik az igazgatót segítő az oktatási és gazdasági igazgatóhelyettes intézménye is (a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről szóló 1953. évi 9. törvényerejű rendelet 3. §). Ebben az időszakban jelenik meg a főiskola
