Seite 32 [32]
OCR
II. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 31 A rektori vezetői felelősség részletes szabályozása — ahogy erről korábban már volt sz6 — az 1867-1945 kôzôtti időszakban az egyes intézményekre hatályos VAM rendeletekben öltött kodifikált formát. Ezek között számos tartalmi és szerkezeti hasonlóság felfedezhető, mivel a Királyi Magyar (később Budapesti, majd Pázmány Péter) Tudományegyetem szabályozása kötelezően figyelembe veendő mintaként szolgált a miniszteri rendeletek megalkotása során, a Kolozsvári, illetve a Pozsonyi és a Debreceni Egyetemek esetében is."? E rendeletek nem szorítkoztak a rektori felelősséget megalapozó hatáskörök rögzítésére, azok — intézményenként eltérő mértékben és körben - kitértek a prorektor és a dékán feladataira egyaránt, illetve a felelősségre is kiterjedően a gazdasági vezetőkre, valamint az Egyetemi Könyvtár vezetőjére. Itt jegyzendő meg egy, az egyes rendeletek tárgyi hatálya vonatkozásában fennálló jelentős eltérés: míg valamennyi egyetem esetében a rendeleti szintű szabályozás a tanulmányi, vizsga-, fegyelmi és leckepénz ügyekre, valamint a gazdasági működtetés kereteire is kitér, (akadémiai) szervezeti szabályokat csak a Műegyetem és a Kolozsvári, Debreceni, Pozsonyi Egyetem esetében találunk, a Királyi Magyar Tudományegyetem (pesti egyetem) vonatkozásában azonban nem. Ennek magyarázata épp az előbbiekben hivatkozott Ratio Educationis részletes szabályrendszerében rejlik. Jelen mű kereteit jelentősen meghaladná, ha e helyütt az egyetemek egyéb vezetőire (azaz a rektori szint alatti személyi körre) vonatkozó szabályozás fejlődésére is részletesen kitérnék, ugyanakkor szükséges utalni arra, hogy a korszakban kibocsátott VKM rendeletek — az oktatással összefüggésben — elsősorban a dékánok számára határoztak meg számos hatáskört a beiratkozástól a hallgatók vizsga- és pénzügyi kötelezettségein és az azok alóli mentesülés engedélyezésén át jogviszonyuk megszűnéséig, ? valamint 2 A kolozsvári, valamint a debreceni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem alapításakor az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy egy, az egyetemi oktatást külön szabályozó törvény elfogadásáig a pesti egyetem a minta, és a miniszter arra kap felhatalmazást, hogy szervezeti szabályzatukat, tanulmányi és vizsgarendjüket a meglevő szabályok alapján, az adott viszonyoknak megfelelő módosításokkal állapítsa meg (a kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről szóló 1872. évi XIX. törvénycikk 2. §, a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállításáról szóló 1912. évi XXXVII. törvénycikk 5. §). Lásd pl.: a vallás- és közoktatási m. kir. ministernek 21735/1875. sz. a. kiadott rendelete: a budapesti királyi magyar tudomány-egyetem tanulmányi, fegyelmi és leczkepénz-szabályzata (a továbbiakban 1875. évi TFL), a m. kir. vallás és közoktatásügyi minister 1901. évi 4593. szám alatt kelt rendeletével kiadott szabályrendelet az egyetemi orvostudományi karoknál tartandó doktori szigorlatokról. (Jóváhagyatott Ö cs. és ap. királyi Felségének Bécsben, 1901. évi január hó 11-én kelt legfelsőbb elhatározásával.), a vallás- és közoktatásügyi & m. kir. ministeriumtöl. — 18,684. sz. A magyar kirälyi Jözsef-müegyetem szervezeti szabályzata. (Megerősítést nyert Ő császári és Apostoli királyi Felségének 1882. évi junius hó 12-én kelt legf. elhatározásával.) (a továbbiakban: 1882/18,684. VKM r.), a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1916. évi 13.446. eln. számú rendeletével közzétett
